Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - KOCSIS LAJOS: Csíkszék katonai sérelmei az 1841-1843. évi országgyűlésen

Ahogyan korábban már szó volt róla az erdélyi határőrség tárgyában tartott ülésen, a képviselők csak az általános, a katonai elnyomásra jellemző jogsérelmeket tárták az országgyűlés elé. (Bizonyos tekintetben Mikó Mihály kivételt képezett, hiszen ő több példával is alátámasztotta ezeket.) A parancsnokság helyi vezetői által kisebb közösségeknek vagy magánszemélyeknek okozott - és a sértett felek által a széki hatóságoknál felpanaszolt - sérelmeket, méltánytalanságokat azonban a küldöttek már beadványokban terjesztették a diéta elé. A csíkszéki követek által az 1841-43-as országgyűlésen beadott több mint 20 folyamodvány közül fele vonatkozott katonai sérelmekre, míg a többi más időszerű kérdéseket (kepefizetés átalakítása, moldvai foglalások megakadályozása, törvénytelen vámolástól való mentesítés, stb.) tárgyalt. Bár teljes mértékben nem nyújthatnak átfogó képet a csíki katona társadalom életéről, a kérvények a korszak legjellegzetesebb gazdasági-társadalmi problémáira kerestek megoldást. Egyik ilyen, a határőri intézmény egész fennállására jellemző kérdés a revendikált havasok ügye volt, amely két beadvány tárgyát is képezte. Mielőtt megvizsgálnánk a kérvények tartalmát, mindenképpen szót kell ejtenünk a történelmi előzményekről. Revendikált havasoknak azokat a moldvaiak által fokozatosan elfoglalt székelyföldi területeket nevezték, amelyeket az 1769. augusztusi osztrák-török határkiigazítás során visszacsatolták Erdélyhez. A korabeli dokumentumokban „a császári sasok által revendikáltatott terrénumoknak" nevezett havas részeknek a faluközösségek általi, igazságos, az előző század eleji tulajdonviszonyokat figyelembe vevő birtoklására azonban nem került sor. A területüket gyarapítani igyekvő erősebb települések valamint a nagyobb nemesi családok ugyanis nem vették figyelembe a néhány évvel korábban szervezett székely határőrezredekben szolgáló katonarendiek jogait és minél többet próbáltak kizárólagos birtokukká tenni. Ez kiváltotta a „közhelyek" használatától elzárt határőrök erőteljes tiltakozását, akik számítva a hadvezetőség támogatására, panasszal éltek a parancsnokságnál. A katonacsaládok jogainak megcsorbítása kiváló alkalom volt Bécs számára, hogy döntőbíróként fellépve szabadon rendelkezhessen a nem kincstári tulajdont képező - egyelőre még uratlan — birtokokról. Mivel az összbirodalmi érdekek minden elérhető erőforrás igénybevételét megkívánták, 1783. május 27-én II. József kizárólag a „határőr-katonaság használatára és javára" bocsátotta a „császár királyi fennhatóság térfoglalása által" visszaszerzett területeket.

22 Csíkszék határvonalába eső havasokat az első székely 22 Ő császári s apostoli kircdyi Felségéhez hódolatos felterjesztése Báró Wenckheim Béla, magyar királyi belügyminiszter, Lányai Menyhért, magyar királyi pénzügyminiszter, Horváth Boldizsár, magyar királyi igazságügy miniszternek: a volt szé-