Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - KOCSIS LAJOS: Csíkszék katonai sérelmei az 1841-1843. évi országgyűlésen

tett, egyes sérelem nem lehet, s bár egyes polgártársaink szenvedése iránt nem lehetünk is érzéketlenek - itt a dolgot magasabb szempontból kell nézni, s azon ifjak elnyomatása orvoslásában a nemzet elnyomatását kell elhárítani. "

20 Az egyre erősödő katonai elnyomás bizonyítására Mikó Mihály még egy legalább ilyen súlyos eseményt említett: 1841 áprilisában Gergely Mihály nyugalmazott őrmestert a megyei közgyűlésen tartott és jegyzőkönyvbe iktatott beszédiért elzárták, és hadbíróság elé állították. A székgyüléseken a katonarendiek is részt vehettek és elmondhatták véleményüket, jóllehet az ezred legtöbbször tisztekkel képviseltette magát, hogy ezáltal is megfélemlítse az alárendelteket. Ez az eset azért is volt kirívó, mert annak ellenére, hogy az érintett már nem tartozott az ezred kötelékébe, a parancsnokság megbüntette (ha még katona, akkor sem lett volna joga erre). Annak ellenére, hogy ez látszólag egyetlen személy elleni erőszakos fellépésnek is tekinthető, a tisztikar hasonló visszaéléseinek beláthatatlan következményei lehettek. „Az ilyen esetek után senki sem lehet biztosítva, vajon az alkotmány és ősi szabadság mellett felemelt szóért nem hurcolja-e hasonló joggal fogságba azon erő, melynek ellene nem állhat?" - tette fel a jogos kérdést Mikó Mihály.

21 Éppen ezért figyelmeztette képviselőtársait, hogy ezt az esetet ne egyedi, hanem súlyos közsérelemnek tekintsék, amelyet orvoslás érdekében mindenképpen fel kell terjeszteni az uralkodóhoz. A követek elfogadták Mikó érvelését, és nem is vitatták, hogy a székelység jogainak ilyen mértékű lábbal tiprása a jövőre nézve igen komoly veszélyeket rejt magába: ennek eredményeképpen a személyes szabadság semmibevételének példájaként a feliratban Gergely Mihály esetét említették meg. (A feliratban más konkrét, személyre vonatkozó sérelemre nem hivatkoztak.) Az erdélyi határőrség tárgyában 1842. május 7-én (68. ülésen) elhangzó hozzászólások közül Mikó Mihály felszólalása nemcsak terjedelmében (ez volt a leghosszabb beszéd), de tartalmában is kimagasló volt. Bizonyítva kiváló szónoki képességeit, világosan, jól követhetően ismertette Csíkszék általános katonai sérelmeit, valamint az elnyomás és a kötöttségek erősödését. Tulajdonképpen Mikó volt az egyetlen, aki megkísérelte a határőrség felállítása és a fenntartása által okozott jogsérelmek összességének bemutatását. (A követek többsége csak egy-két általa lényegesnek tartott kérdésre reflektált. Az nyilván azzal is magyarázható, hogy az elsők között felszólaló Mikó állításait nem akarták újra elismételni.) Beszédtár 1841/2. 363.