Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - KOCSIS LAJOS: Csíkszék katonai sérelmei az 1841-1843. évi országgyűlésen

A 18. század végétől az országgyűléseken a székely székeket 2-2 követ képviselte (kivételt az 1790-9l-es képez, ahol összesen 17 székely követ vett részt). Az általunk tárgyalt 1841. november 15-én, Kolozsvárra összehívott diétán Csíkszéket, az októberi gyrás gyűlésen megválasztott Biális Ferenc és Mikó Mihály képviselték.

10 Bár Biális Ferenc tapasztaltabb politikus volt (már 1837-ben is ő volt Csíkszék egyik küldöttje), az országgyűlésen követtársa játszott fontosabb szerepet. Fiatal kora ellenére Mikó Mihály (1817-1881) ebben az időszakban már a szék talán legnépszerűbb személyisége volt, és az országgyűlésen is bizonyította, hogy nem véletlenül élvezi a csíki székelység bizalmát. A szabadelvű eszmék előharcosaként az ellenzék egyik jelentős tagjává vált, aki szakértelmének számos tanújelét adta (beválasztották az országos rendszeres bizottmányba is). Érthető tehát, hogy Mikó már ekkor (később 1846-ban és 1848-ban is követ volt) az országgyűlés egyik közkedvelt szónoka lett, akinek „beszédeit zengzetes styl, megragadó előadéis jellemezték... " Éppúgy, mint a korábbi diétákon, Csíkszék katonai sérelmei két csoportra oszthatók: a határőrség megszervezése és a fenntartása okozta általános jogsérelmek, illetve az I. székely gyalog határőrezred parancsnoksága által kisebb közösségeknek vagy magánszemélyeknek okozott sérelmek és méltánytalanságok. Ezeket nem annyira tartalmuk szerint különíthetjük el egymástól, hanem az országgyűlés előtti bemutatásuk formája miatt. Előbbiek ismertetésére ugyanis többnyire az erdélyi határőrség helyzetének megtárgyalása folyamán került sor, míg utóbbiakat beadványokban terjesztették a diéta elé. A határőrség problémája által leginkább érintett Csíkszéket képviselve, az 1842. május 7-ei vitanapon, Mikó Mihály szólalt fel. A reformkori diétákon ebben a tárgyban tiltakozókhoz hasonlóan Csíkszék fiatal képviselője sem reménykedett kedvező megoldásában. Ennek ellenére terjedelmes beszédében a törvénytelenül felállított katonai intézmény okozta sérelmek egész láncolatát tárta az országgyűlés elé. A követi utasításnak megfelelően, a közel 80 éve meglévő általános panaszok súlyosságát több példával is szemléltette. Jól felépített beszédében - akárcsak a témában felszólalók többsége - Werbőczy Hármaskönyvért hivatkozva először röviden a székelység kollektív nemességét bizonyította, majd egyenként számba vette azokat a területeket, ahol a legtöbb sérelem érte a csíki székelységet. Ezek közül Mikó Mihály mindenekelőtt a személyes szabadság kérdésével foglalkozott. Köztudott volt, hogy a határőrség megszervezésével az ezred kötelékébe tartozó lakosságnak ENDES Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. (Reprint). Budapest, 1994. 259. Vasárnapi Újság, 1866. február 18.