Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - JÁNÓ MIHÁLY: A csíkmenasági római katolikus templom falképeinek kutatástörténete

3. sz. melléklet Mihály Ferenc kommentárja a tanulmányhoz „A tanulmánnyal kapcsolatosan a következők az észrevételeim: - A csíkmenasági templom hajójának valójában kazettás mennyezete volt, de ez 1749-ben készült. Az általad idézett História Domus-bejegyzés fölött közvetlenül a következő olvasható: „Ezen hajó stakaturja festett - már romladozni kezdett - deszkából áll, mely egészen végig nyúlik a kettős chorus felett, - egy négyszegű alakban ki állított festett deszkán ilyen felírás olvasható: » Mihály Lázár Bálint D(?)ézen Megyebiróságába cs: 1749«. A táblák a stakaturon mind négyszögűek és különb különb festett figuráikkal ékeskednek de a melyek helyett egy jó, erőss stakatur nem ártana, ­remény lem, hogy ha élünk ezis meglesz. A chorus felett, egy mondott alakú deszkán, kétfejű sas repestél. " E bejegyzést megerősíteni látszik Huszka József vázlatrajza (R. 9701), melyen a mennyezet négy kazettáját vázlatolja, alattuk föltüntetve az 1749-es évszámot. Az általad közölt bejegyzés „A chorusban ... áll" a kórusra, vagyis karzatmellvédre vonatkozik. A több helyen említett „kettős chorus" fogalma számomra még tisztázatlan, hogy pontosan hogy is helyezkedhetett el. A Benkő „mennyezete a Chorus felettivel együtt" arra enged következtetni, hogy a kórusok egymás fölött helyezkedtek el és a felső kórusnak is az alja festett volt, amely az alsó kórus mennyezeteként szolgált. Ha pedig nem egymás fölött helyezkedtek el a kórusok, akkor a mennyezetnek valamiféle tagolása kellett, hogy legyen, ha ezt külön kiemelték. Annyi bizonyos, hogy e kórusok közül az egyik az 1655­ös festésű karzatmellvéd, amelynek 6 mellvédtáblájáról úgyszintén vázla­trajzokat (R. 9701) készített Huszka. Hogy ugyanerről a kórusról készült-e az 1887.26/8 jegyzésű színezett akvarellje, amely egy szép reneszánsz indadíszt és két másik virágrészietet ábrázol, vagy pedig a másik kórusról, ez kérdéses. A fent nevezett rajzon (R. 9701) még szerepel három vázlat az 1678-as festett, mára már megsemmisült sekrestyeszekrény fiókjainak festett virágdíszítéséről. A História-bejegyzések és a Huszka által közölt rajzok stíluskritikailag is összhangban vannak. - Ami az idézett kórusmellvéd feliratát illeti, az értelmezés kérdéses! Ugyanis hiányzik egy teljes sor („egész rend") és ezt követően olvasható a „Z. M. Miklós diák s mester". Valamennyi ismert kazettásmennyezet-felirat, bejegyzés esetében a mester szó a tanítóra, tanítómesterre, scholamesterre

Next

/
Thumbnails
Contents