Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - JÁNÓ MIHÁLY: A csíkmenasági római katolikus templom falképeinek kutatástörténete

Úgy látszik azonban, hogy FORSTER Gyula levele sokáig késhetett, mert májusban a plébános megismételte a falképekre vonatkozó kérdését, amelyben eléggé vészjóslóan fogalmazott: „ Választ nem nyervén, ismételten kérem, méltóztassék véleményezni, hogy az elavult régi falfestményeket falusi, nem szakértő festővel bemázoltassam-e kellő fedezet hiányában vagy egészen bemeszeltethetem-e? A bizottmánynak véleményét püspököm kívánja. A templom javítása munkálatba van véve s a templom festés a bizottság véleménye hiányában akadályozva leend. "

28 A bizottság azonban erre már nem válaszolt, az ügyet a FORSTER levelében foglaltakkal elintézettnek tekintette.

29 1914-ben, a Domus História egyik lapján, GYÖRGY Gábor, akkori ménasági lelkész ezt jegyezte fel: „Ez évben templomunk szentélyének műemlékké való nyilvánításéit kértem, mert régiségénél fogva megérdemelné. De gondolnak is erre az eldugott falura, annak kincsére - kérésünk elhat a legmagasabb polcokig - de rajtunk nem segítnek s szemünk láttára pusztul, kopik Csík ősi templomának dísze. Fáj az. embernek, hogy fakul-fakul a gótikus táblákon, renaissance hatást feltüntető festésű freskó képek. Jönnek-mennek a szakértők, bámulják, dicsérik, Ígérnek és eredményképen marad minden a régiben. A szárnyas oltárt a Nemzeti Múzeum meg akarta venni, de a nép nem engedi. Csökönyösséggel ragaszkodik"

30 Mi is történt voltaképpen? 1914 júliusában GYÖRGY Gábor plébános, a szentély falképeire hivatkozva kérte a templom szentélyének műemlékké nyilvánítását, azt remélve, hogy az egyre romló templomépület javítására ily módon anyagi támogatást nyerhet. A plébános a kérését arra alapozhatta, hogy a műemlékek bizottsága már 1909-től igyekezett egy olyan műemlékjegyzéket összeállítani, amely a védetté nyilvánítható műemlékeket tartalmazza és fenntartásukat a Vallás- és Közoktatási Minisztérium támogathatja.

31 GYÖRGY Gábor levele a gyulafehérvári püspökség ajánlásával érkezett Budapestre. Pár nappal később ÉBER László értesítette a püspököt, hogy a templom megvizsgálására SZTEHLO Ottó (1851-1923) építészt fogják kiküldeni, akinek a jelentése után döntik majd el az épület fenntartásával kapcsolatos teendőket.

32 28 KÖH Könyvtár, MOB irattára 1906/232. 29 KÖH Könyvtár, MOB irattára 1906/232. 30 Liber Históriáé Domus 1869. 46. 31 HorlerM. 1996. 127. 32 KÖH Könyvtár, MOB irattára 1914/576.