Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DÓCZY ÖRS: Beavatás-történetek
Reform. Mvásárhelyensis. Anno 1785. die 30-a junii" - olvashatjuk a későbbi püspök, Antal János fogadalomtételét: „én, Antal János aláírom a marosvásárhelyi ev. ref. kollégium törvényeit 1785. június 30-án". Az auditóriumban való megjelenés, a Bibliára és a kollégium törvényeinek gyűjteményére való kézrátétel, a tanárok előtti főhajtás szokásesemény, ezt követi az aláírási jegyzőkönyv szövege, amely ugyanaz maradt 1718-tól 1884-ig. Ennek a szövegnek évről évre ismétlődő, minden deák számára ugyanolyan változatlan formában való felolvasása, a szöveg változatlanságából fakadó általános érvényüség ritualizálja a szöveget. Ez a kollektív szerződés másik alappillére. Nyelvi formája a fogadalmi egyházi szövegek konstrukciója: én, , fogadom, hogy betartom intézmény tanítását, törvényét - parafrazálhatnám röviden. Az állandó, változatlan szövegrész változatlansága vallásos szintre helyezi a fizikai és virtuális térben jelen levő szereplőket, elsősorban az aláírót és az iskola képviselőit. A tanárok és deákok által képviselt intézmény kiemelkedik abból a profán térből, amelyet az állatiság, a butaság, az isteni tudományok, elsősorban a teológia még nem érintett meg. A deák, avval, hogy a 1618. századokban a teológia szolgálólányaként működő humán és reál tudományok elsajátítására tesz fogadalmat, s az ezeket a tudományokat képviselő tanárok és deákok előtt írja alá az iskola törvényeit vallásos térbe helyezi magát. Az expectans 11 , a várakozó tanuló, deák lesz, egy más fizikai (tér), szellemi (tantárgyak, iskolai törvények) és lelki (teológiai legátusok) közegébe lép. A kollégium törvényeinek aláírásával arra kötelezi magát, hogy a kollégium polgára lesz, ezért betartja annak törvényeit, ügyel annak betart(at)ására. A subscribáló tanulók, s ezentúl nevezünk valakit deáknak, egy szerződést kötnek az iskolával, amely kollektív képzetként realizálódik, kizárólag az ott élők életében valósul meg. Az aláírás jegyzőkönyve, a tanári és deákok kara előtti főhajtás és az aláíró közötti perszonális kizárólagosság szakralizálja a szerződést. A subscribálás tárgyi (jegyzőkönyv, merített papír, penna stb.) szintje a subscriptiot az érettségi vizsga váltotta fel. 1851. és 1852. egy ifjú sem jelentkezett vizsgára. 1853. is csak három, 1854. és azután rendesen egy-egy osztály minden évben. 1862-től kezdve a VI. gymn. osztályban újból subscriptiot tettek az ifjak és a VIII. osztályosok, vagy amint akkor nevezték, a II. bölcseimi osztályosok érettségit. 1862-től 1884-ig tehát mind subscriptio, mind érettségi vizsga tartatott." (KONCZ József: A marosvásárhelyi ev. ref. kollégium története. Marosvásárhelyt, nyomtatta Ny. Sztupjár István, 1896. A második kiadást DÓCZY Örs és VIDA Erika dolgozta át, szerkesztette, bővítette ki, a latin, ógörög és német nyelvű szövegrészeket Dóczy Örs fordította le. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2006.) 11 Dolgozatomban az expectans szót nem a kilencvenesek, nonagenusok, a tulajdonképpeni deákok sorába várakozók értelmében használtam, hanem itt csupán 'várakozó' deákot jelöl.
