Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DÓCZY ÖRS: Beavatás-történetek
Az 1772/205-ös rendelet előírja azoknak a tantárgyaknak a sorát, amelyekből a kollégiumi éveket lezáró szigorlaton bárki kérdezhette a deákot: egyháztörténet, héber, görög és római régiségtan (nyelv és kultúra), filozófia stb. Az 1722/42-es határozat a kollégiumi tanulmányok befejezése végén előírja, hogy a deákság előtt kell letenni az examen rigorosum academicumot, az az azt a záróvizsgát (rigorosus szigorút jelent), szigorlatot, ami alapján a konszisztórium eldönti a vizsgán jelenlevő két klerikus kiküldötte révén, hogy az ifjú akademizánsjelölt megkaphatja a commendatoriát: eleget tesz a kollégiumban tanultaknak, aláírásával erősíti meg püspöke előtt, hogy az academia törvényei szerint fog élni, hazatérte után pedig az erdélyi református egyházközségbe pasztorációt fog vezetni. Mindezek után kézbe kapta a megbízó levelet (epistola commendatoria), azt bemutatta patrónusának, aki vagy a kollégium főgondnoka, az egyházközség főpásztora vagy nagy gyakorisággal a városi tanács a király földi szász deákok esetében. 5 Mária Terézia 1756/13 l-es rendeletét többen elsősorban a külföldi „felforgató eszmék" bejövetele elleni császári döntésnek minősítik 6 . A császári rendelet másolata alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az udvar - elsősorban az 1748-ban elveszített Szilézia miatt - egyre növekvő deficitje okán dönt úgy, hogy megtiltja a „távoli országokba" való peregrinálást. A deákok sok pénzt vittek ki az országból, s kevesebbet hoztak be hazatértükkor. Az 1751-1767 közötti időszakot cezúraként értelmezem a külföldi egyetemjárás történetében. Az 1767-es vásárhelyi litteraria commissio a kollégiumok egységes tanterve mellett egységesíti, szabályozza a külföldi egyetemjárást. VERÓK Attila: Az erdélyi szász polgárság 16-18. századi könyvjegyzékeinek olvasmánytörténeti tanulságai. In: Könyves műveltség Erdélyben. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2006. 9-13. SZÖGI László Educatio 2005-ben napvilágot látott tanulmányában, Külföldi magyar egyetemjárás a kezdetektől a kiegyezésig cím alatt. (244-266.) Deé Nagy Anikó szerint a bécsi udvar meg akarta nyerni politikájának a legfőbb erdélyi nemesi családokat, ezért korlátozta a külföldi egyetemjárást, a külföldre jutást általában. A Teleki család ifjainak (Sándornak, Józsefnek és Sámuelnek, a későbbi könyvtáralapítónak) kibocsátott sal vus conductus, menlevél, a Teleki család megnyerését igyekezett elérni. (DEÉ NAGY Anikó: A könyvtáralapító Teleki Sámuel. Kolozsvár, EME, 1997. 10-13.)
