Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
NÉPRAJZ - BALÁZSI DÉNES: A hozománylevél, perefernum készítésének hagyománya a Nyikómentén
Később (1913-tól) fia, ifj. Geréb Márton is átveszi ezeket a szerepeket. Lakatos Mihály bíró és Geréb Péter elöljáró is volt tanú, illetve leltárvezető. Egy esetben (Egyed Eszter „Perefernális levelében") nem tanút, hanem kezest szerepeltet (a vőlegény nagybátyját, Fodor Lajost) a hozománylevél, és csak a leendő férj, mint átvevő írja alá. Ugyancsak átvevői megnevezéssel írja alá az okmányt a szentléleki Tamás Ágoston. A jövendőbelije aláírása hiányzik. Nyilván abból a meggondolásból, hogy az ifjú férjjel ismertetik el az átvett hozomány valódiságát. Más esetekben mindkét fél, fiú és leány is aláírja, hogy a szülőktől átvették a megbecsült értékeket. A becsüsök (értékelők) általában nőszemélyek a közeli rokonságból, keresztszülők, szomszédok voltak, akiket a férjhez menő lány szülei kértek fel erre a nem könnyű feladatra. Ebben a bizottságban helyet kaptak a testvérek is, különösképpen akkor, ha vagyonmegosztás is szóba jött. Pl. Geréb Rózánál bátyja Albert, Szenté Mózesné leányai egyességénéi a falu bírója és egyik tekintélyes vezetője. 1.6. A hozománylevél formai és szerkezeti elemei A rendelkezésemre álló hozománylevelekben a férjhez menő leány ingóságait és ingatlanjait rögzítő iratnak a megnevezése térben és időben elég változatos. Ugyanabban a faluban sem találunk két azonos címzésű iratot. A FehérNyikó felső folyása mentén épült Szentléleken 13 a következő formában fordul elő a hozománylevél népi írásos jogi formula: az 1905-ös és az 1913-as nem használ címzést, az 1923-asban „kiállításban staférung" kifejezést használja, az 1927-es Jegyzék címet kapott, 1935-ben Jegyzőkönyvnek nevezték, 1951ben G. R. Kiállítása staférungja szerepel a bevezető megnyitójában, 1952-ben kiemelt Becsübizonyítvány nevet adtak az okiratnak. Az 1920-as kisfaludi Becsülevél és a korondi 1892-es Jegyzet címet kaptak. Az eddigiek alapján a jegyzet és a jegyzék a jegyzőkönyv megnevezés előfutára, egy jogi aktus rögzítése kíván lenni. A staférung, a kiállítás az okirat tartalmára utal, a becsülevél és a becsübizonyítvány a hozománylevél létrehozásának célját jelöli meg a címben. Figyelemre méltónak találom, hogy mind magyar nyelven keresik a megfelelő cím megfogalmazását. Az 1879-ből, Máréfalváról szármaró okmány „T. A. tesztákájáról való lajstrom" kifejezést használ, amelyet a testamentum latin szó magyarításának vélek, a lajstrom is meghonosodott névjegyzék értelemben. A homoródmenti 1935-ös hozománylevél népiesített latinosságú: „perefernális" és egy magyar szó: levél összeházasításából született: perefernális levél. 3 Székelyszentlélek, könnyebb megkülönböztetés végett a Magyar Autonóm Tartomány idején.
