Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

KÖRNYEZETVÉDELEM - PÉTER PÁL: Agrár-környezetvédelem Hargita megyében

sajátosságaival függ össze. A Natura 2000 hálózat kijelölése több szempontból is segítheti a természetvédelem és a vidékfejlesztés integrálását: - a tradicionális gazdálkodási módszerek fennmaradását jelentheti a kijelölt területeken, - kezelési tervet kell készíteni a Natura 2000 területekre, amelybe be kell vonni a területtulajdonosokat és területhasználókat, tehát a gazdákat, - jelentős támogatást jelent a Natura 2000 területeken gazdálkodóknak a kezelési terv előírásainak betartása (EC 2005), - a gazdák aktív résztvevői lesznek a természetvédelemnek, nem „elszenvedői", mint eddig. A Natura 2000 területeket ábrázoló térkép (3. ábra) elemzéséből kitűnik, hogy a Különleges Madárvédelmi Területek (SPA) jóval nagyobbak és nem az adminisztratív határokat követik, megyehatárokat lépnek át. Ennek az a magyarázata, hogy az SPA területek nagy részét két civil szervezet jelölte, szerződéses alapon (Román Ornitológiai Társaság és a Milvus Csoport). A két szervezet adatbázisaiban szereplő adatok alapján jelölték ki a területeket, míg a Különleges Természet-megőrzési Területeket (SCI) a Környezetvédelmi Ügynökségek, civil szervezetek és kutatóintézetek jelölték meglévő adataik, kutatásaik alapján. Míg a madárvédelmi területek több százezer hektárosak is lehetnek, addig az SCI területek ezek töredéke, Hargita megyében a legnagyobb is 10.000 hektár alatt van. A Natura 2000 területek jelölése azonban egy folyamat, amely közel sem ért Románia számára véget, a nemzeti jelöléseket az Európai Bizottságnak küldik meg és ezután következnek a biogeográfiai szemináriumok, ahol híres szakemberek elemzik tudományos szempontból a nemzeti javaslatokat és végleges döntés születik a jelölt területek sorsáról. Amint összeáll a végleges lista, minden területre (legalábbis a nagyobbakra) kezelési tervet kell készíteni, amely magába foglalja a területhasználatot és a megengedett vagy elvárt gazdálkodási gyakorlatot, valamint a gazdáknak juttatott kifizetések mértékét is.