Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

KÖRNYEZETVÉDELEM - PÉTER PÁL: Agrár-környezetvédelem Hargita megyében

Az 1257/99/EK rendelet értelmében a tagállamok elkészítik Nemzeti Fejlesztési Terveiket, és az erre alapozott szektoriális vagy regionális Operatív Programjaikat, amelynek része a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program is (általában a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Operatív Programok tartalmazták az agrár-környezetvédelmi kifizetések alapjául szolgáló intézkedéseket). Az agrár-környezetvédelmi programok két fajtáját különböztetjük meg: - horizontális és - zonális programokat. A horizontális programok az ország egész területére vonatkoznak, nincs kijelölt célterületük, bármely térség gazdálkodói pályázhatnak rá (ökológiai gazdálkodás, szántóföldi vagy gyep-programok, vizes területekhez vagy talajvédelemhez kötődő programok). A zonális programok előkészítése nagyobb munkát igényel, ezek olyan, földrajzilag jól körülhatárolható környezetileg érzékeny területek, ahol a természeti értékek védelme speciális gazdálkodási mód fenntartását vagy beindítását indokolják. Ide tartoznak a magyarországi vagy a brit Érzékeny Természeti Területek (ÉTT, angolul ESA - Environmentally Sensitive Areas), ahol vagy egyes fajok vagy élőhelyek védelme érdekében a gazdálkodók a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatnál szigorúbb előírások betartását vállalják, és ehhez a horizontális programoknál magasabb területalapú támogatást kapnak. Magyarországon a kijelölést és a működtetést megkönnyítette, hogy a természetvédelmi törvény tartalmazza az ETT-t, mint természetvédelmi területi kategóriát. Az Európai Bizottság 2004-ben közzétette a következő, 2007-13 közötti programozási időszakra vonatkozó vidékfejlesztési elképzelését, amely jelentős változásokat mutat az 1257-es rendelettel szemben. A tervezet átalakítja a KAP-ot finanszírozó EMOGA-t is, a második pillér, a vidékfejlesztés támogatására javasolja létrehozni az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA), amely az EMOGA Garancia Részlegének lenne a jogutódja (ebből fizették a vidékfejlesztési politika megvalósítását). A tervezet szerint az Unió vidékfejlesztési politikája négy fontos cél megvalósítását tartja szem előtt: a) a mezőgazdasági versenyképesség javítása az átalakítást célzó támogatásokkal; b) a környezeti állapotok javítása és a vidéki táj fenntartása földhasználati támogatásokkal; c) a vidéki életminőség javítása és a gazdasági tevékenységek diverzifikálásának elősegítése; d) a helyi közösségek alulról építkező vidékfejlesztési kezdeményezéseinek támogatása.