Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
GEOLÓGIA - HIDROLÓGIA - JÁNOSI CSABA - PÉTER ÉVA - BERSZÁN JÓZSEF - JÁNOSI KINCSŐ: Az Alcsíki- és a Kászoni-medence ásványvizei és gázömlései
vulkáni kúpjai és a terasz érintkezésénél törnek fel, a tiszta Mg-HC0 3 típushoz tartoznak. Nádasfürdő-Vargyas-patak-Veresvíz-Tusnádfürdő-Komlósárok-Ordöglik-Kígyós-patak vonalon fakadó ásványvizekből nagy mennyiségű limonit, mésztufa és opál csapódik ki. Tusnádfürdőn a geotermikus gradiens 40/100m (PÉTER 1976-1977). Ezt igazolta a Csukás-tó partján lemélyített 320 IPEG és a Veresvízi 322 IFLGS hidrogeológiai fúrások talphőmérséklete is, 78 °C, illetve 53,7 °C. Az 1140 m mély 320 IPEG fúrás 63 °C hőmérsékletű Na-HC0 3 típusú vizet tárt fel. Veresvíznél a 730 m mélységű 322 IFLGS fúrásban az ásványvíz hőmérséklete 47 °C. A tusnádfürdői langyos források vizének hőmérséklete 20-22,5 °C. Az Alcsíki-medencében, az Olt mentén egyetlen száraz gázömlés van hasznosítva, Tusnádfürdőn. 1.1.3. A Dél-Hargita központi krátereihez, vagy az azt lecsapoló völgyekhez kapcsolódó ásványvizek Az Alcsíki-medence nyugati peremét határoló Dél-Hargita vulkáni vonulat északi peremén a csíkszentkirályi Kicsi- és Nagyos-patakokban van három kis hozamú borvízforrás. Ettől délre a Csergő-patak forrásvidékén alakult ki a Csíkszentimrei Büdös, ahol három büdös gödör, mofetta van használatban és két borvízforrás (Büdösi borvíz és a Szemvízforrás). A régi higanybányák (cinóber) táróiból is nagy mennyiségű, savas és nagyon vasas vizek kerülnek felszínre. A fürdőtelep keleti részén borvizes tőzegláp alakult ki. A Szentimrei Büdöstől délre, Bánya-patak fejiben van erős posztvulkáni tevékenység. Nagy mennyiségű széndioxid gáz és borvíz tör a felszínre. A források vize és a mofetták gázai felhasználatlanul folynak szét. Korábban itt is híres fürdőhely volt. A völgyben még látható a 18-19. században kihajtott aranybánya bejárata, ahonnan bő hozamú savas borvíz tör elő. Az aranybányászat emlékét, az érczúzót, idézi a völgyben található Istampi borvíz is. Bányapatakot szinte teljes hosszában foglalatlan ásványvízforrások követik. A következő völgyben a Vermet-patak fejében nyolc borvízforrás és három mofetta ismeretes. Hajdanában itt is népi fürdő működött. A Dél-Hargita legmagasabb vulkáni kráterében, a Kakukk-hegy keleti lejtőjén számos borvízforrás (Fehérföldi, Nagypataki, Bányapataki, Aladári stb.) és egy korábban kiépített mofetta ismert. Az erős vulkáni utóműködések hatására a kráterben levő andezitek kaolinosodtak. Az Aladáré nevű helyen található jó minőségű fehérföldet vagy kaolint korábban a korondi fazekasok termelték ki. A Nagyos- és az Aszó-patak között előbb felsorolt ásványvízforrásokra az alacsony ásványisó-tartalom a jellemző. A vizek Ca-HC0 3 , Ca-HC0 3-S0 4 és Ca-Mg-HC0 3 típushoz tartoznak. A Piricske vagy Nagyjáhoros északi lejtőin fakadó Ábrám borvize (Tisztapatak) és Szoros-árokban négy foglalatlan borvízforrás ismeretes. Érdekes, hogy a Szoros-árok fejebeli források vize Ca-Na-HC0 3-Cl típushoz tartozik.
