Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
GEOLÓGIA - HIDROLÓGIA - JÁNOSI CSABA - PÉTER ÉVA - BERSZÁN JÓZSEF - JÁNOSI KINCSŐ: Az Alcsíki- és a Kászoni-medence ásványvizei és gázömlései
1. Az Alcsíki- és a Kászoni-medence ásványvizeinek osztályozása Az osztályozás az eredet szempontjából fontos makroionok előfordulási aránya alapján történik. A kationok közül a nátrium (Na), kalcium (Ca) és magnézium (Mg), az anionok közül pedig a klorid (Cl), szulfát (S0 4 ) és hidrogén-karbonát (HC0 3 ) általában jellemzik azt víztároló kőzetet, amellyel hosszabb ideig kapcsolatban volt az ásványvíz. Az ásványvíz típusának a makroelem tartalom alapján való osztályozásakor csak a 20 mval-%-nál nagyobb mennyiségben jelenlévő ionokat vettük figyelembe. 1.1. Az Alcsíki-medence ásványvizeinek osztályozása 1.1.1. Aflis vonulathoz kapcsolódó ásványvizek Ezen a területen két vonal mentén törnek a felszínre az ásványvízforrások. Az egyik csoport ahhoz a törésvonalhoz kapcsolódik amely mentén, Csíkszentgyörgy-Lázárfalva között a Csíki medence lezökkent, míg a másik ettől keletebbre, ezzel párhuzamosan húzódik. Ezek a források a Csíki-havasok, kelet-nyugat lefolyású völgyeiben fakadnak. Az előbbi alacsony vízhozamú források nagyobb részt a lejtőtörmelékben kialakult víztároló rétegekből, míg az utóbbiak a homokkő és agyagpala repedéseiből fakadnak. Általában a források vizének ásványi-só tartalma alacsony. Kivételt képeznek a sós források. A medence peremét határoló törésvonalhoz kapcsolódnak Csíkszentgyörgyön a Fiság kiszélesedő völgyében található borvízforrások (Bükktövi, Monyasdi, Sáskerti, Bálint Kárulyé) dél fele a Bánkfalván a Gönczédi vagy Csutakos, Édesbükke. Csíkszentmárton keleti szélén a Bodó Dávid, a Csíkibora, a Nyírpallagi, a Málnási és a Posszogó ismeretes. Csikcsekefalván a medenceperemet a Csekefalvi borvíz, a Gotthard borvíz és az Orsovály borvíz jelzi. Csíkkozmás határában a Nyerges alji, a Sószékfürdő, a Bojzási és a falu keleti résziben előforduló borvizes kutak jelzik a törésvonal helyét. Lázárfalva határában, a Csornád-Büdös fiatal vulkáni hegység közelségének a hatására erőteljesebb lesz a vulkáni utóműködés. A medence bezökkenést jelző törés, a már felszínen lévő homokkő rétegekből álló, Nyírfürdő-Borvíztető-Kápolna-mező-Büdös-patak-Büdös-hegy vonalon tovább követhető, ahol erőteljes mofetta hatás figyelhető meg. Ettől a vonaltól keletre Hí-patak-Közep-patak vagy nyugatra Tusnád-patak völgyében is számos borvízforrás és mofetta figyelmeztet a Csornád közelségére. A Csíkszentgyörgy-Csíklázárfalva szakaszon a szénsavas ásványvizek uralkodóan Ca-HC0 3 , és Ca-Mg-HC0 3 jellegűek. Még ismeretesek Ca-MgNa-HC0 3 és Ca-Na-Mg-HC0 3 típusú borvizek is. A kozmási Sószékfürdőn a Na-Ca-HC0 3 szénsavas borvízfürdőtől keletre alig száz méterre a korábban betemetett források vizének az újrafoglalása során derült ki, hogy szénsav
