Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - PÉTER E. KATALIN: Csík megyei kivándorlás 1850-1910 között

Az előbbi adatsorból is kitűnik, hogy a század első évtizedében érzékenyen csökkent a kivándorlás mértéke, bár VENCZEL 1937-ben is azon kesereg, hogy: „Kászonból ma is hetenként kétszer indul társasgépkocsi, hogy Bukarestbe szállít­sa az új emberanyagot s hozza haza a »látogatókat«. A hegyek közé bezárt »szegelet­földje« előtt kitárult méginkább a keleti kapu s ma már megszokássá lett a távolban való tartózkodás. Van község, hol a házak bezárulnak, az ajtókra s ablakokra desz­kapánt kerül, a lakosság egyharmada elhagyta otthonát. Két hazájuk van: itthon a kisbirtok, esetleg a gyermek, „odabent" a kereset és az érdek." 25 Az arányok végső soron azért mégis változtak. Vajon mi lehet ennek a ma­gyarázata? Ez már az előző korszaktól eltérő teljesen új kérdés, a szakiroda­lom és a statisztikák elemzése ad némi támpontot. Az elemzők első helyen említik, hogy a 19. század utolsó évtizedében megindult ipari, ipari jellegű fejlődés, ha vesztett is lendületéből rendszerint a helyi bizonytalankodás okán, de tovább folytatódott a 20. század első évti­zedében. 26 A mindennemű ipari fejlődés, általában a gazdasági élet fejlődése szempontjából, lehet az életszervezés egyik alapvető tényezője. Igen lényeges, hogy van már ebben az időszakaszban valamelyes befektetői érdeklődés. A századforduló után, mai szóhasználattal, a banki szféra is fejlődésnek indult Csík megyében. ENDES Miklós 1938-ban megjelent munkájában tudósít arról, hogy: „Csík megyében az 1875 és az 1888-as évek között kezdtek megalakulni a kisebb pénz­intézetek, amelyeknek üzletköre igen kis téren mozgott." Fejtegetéseit támogató statisztikáját is közöl az 1901 és 1910-ben működő pénzintézetekről. Mind a pénzintézetek száma, mind a bevitt tőke szempontjából jelentős az előrehala­dás. Egy másik, nem ilyen jelentős, de az előremozdulást jelző, a „Székely" elem­zés így összegezhető: a századfordulón az építőipar nagyot fejlődött, mivel az 1896-ban kiadott törvény 30 évre adómentességet biztosított az új házak számára. Ez az építkezési lendület átterjedt az iparra is. 27 A viszonylag nagy építkezések új munkaalkalmat teremtettek, ami visszafordulásra bátorította a kivándorlást. A gazdasági élet fokozatos fejlődése tehát meghozta az eredményt a Szé­kelyföldön is. Ez azonban még nem volt elég az előző évtizedek, kivándorlása okozta veszteség pótlására. 25 VENCZEL: UO. 142. 26 A magyar korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálási eredmény. 76-77. - A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. II. 772. - A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. II. 772. 27 GÁL Endre - JÓZSA Géza: Gazdasági helyzetünk. In Székelység. 1914. január 11.2. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents