Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - MOHAY TAMÁS: Vonzáskör változásban: búcsújárás Csíksomlyóra

patok, iskolák, lovagrendek, pártszervezetek jelentek meg így, de minden jel arra mutat, hogy ez periférikus kezdeményezés marad és nem válik jellegadóvá. Pedig ennek is megvannak a múltbeli előzményei: a Mária Társulat vagy a Szent Antal Társulat a 18. században és később is látható szerepet játszott a búcsún (felvonulásukkal, a passiójáték megszervezésével, stb. - lásd 10. kép). 10. kép. Egyházi iskolai csoport táblával a felvonuláson, 2005 A moldvai csángók jelenléte, megszervezése és reprezentációja külön részletes bemutatást érdemelne.

53 Az ő jelenlétük a hagyományos körmenet végére illeszkedve kétségkívül egyfajta periférikus jelleget mutatott, amely nem illeszkedik be a tradicionális székelyföldi regionalitás keretei közé. A feléjük irányuló érdeklődés felfokozódása és ennek intézményesülése eredményezte azt, hogy 1993-ban közös zászlót kaptak s többen törekszenek rá, hogy együttesen és a velük vonuló csomortániaktól megkülönböztetve vegyenek részt a menetben és a misén. Persze nem mindenki csatlakozik. Az 1990 óta megszervezett „csángó mise" a kegytemplomtól távolabb, a plébániatemplomban egyszerre különíti el őket és az irántuk érdeklődőket és egyszerre ad hangsúlyt jelenlétüknek. Külön dolgozat témája a búcsús csoportok megszerveződése. A feljegyzésekben együtt feltüntetett falvak és városok között sok esetben testvértelepülései kapcsolatok születtek meg, ami a gyakorlatban jelenthet önkormányzati és egyházi vagy iskolai szintet egyaránt. Ugyancsak külön érdemes feldolgozni a búcsúba érkező árusok adatait: abból is kirajzolható egy vonzáskör, ami némileg bizonyosan eltér a zarándokokétól. Vö. BARNA 1993; GAZDA - BENEDEK 1997; TÁNCZOS 1992.