Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - MOHAY TAMÁS: Vonzáskör változásban: búcsújárás Csíksomlyóra

A trianoni békekötést követően 1921-től kezdve lehetett újra megtartani a búcsút, s ettől kezdve minden évben jöttek a zarándokok; innen számíthatjuk a földrajzi vonzáskör fokozatos kiszélesedését. Újra megszervezték az 1908 óta megszüntetett körmenetet is, amelynek ettől kezdve jelentős demonstratív ereje is volt. 1921-ben KÖRÖSI Lajos írja a Csíki Lapokban: „A nagy világháború után idén volt az legelső nagyobb arányú búcsú. Huszonegy kereszttel huszonöt község vett benne részt. Itt volt Marosszék népe, három teljes nap gyalog jött idáig. Megindult a mozgalmas élet, a kis Somlyó zajos lett, a szent énekektől visszhangzott a hegy, buzgó fohászoktól volt hangos a templom: a székely nép imádkozott. A legnagyobb rend és csend uralkodott, pedig közel hétezer ember jött össze."

28 A két világháború között Csíksomlyó, miközben megtartja székely jellegét, egyre inkább minden Romániában élő katolikus közös búcsújáróhelyévé válik, beleértve a moldvai csángókat is, akiknek innentől kezdve már nem kellett országhatáron átkelniük, ha Somlyóra mennek. A történeti Erdély s benne az erdélyi püspökség mellett ebben az időben a szatmári, a váradi és a temesvári püspökség jelentős területei is Romániához kerülvén, az ottani katolikusok is kezdtek felfigyelni Somlyóra, noha a távolság nagy volt és a közlekedési lehetőségek sem engedtek könnyű utazást. Nagy szerepet játszott ebben, hogy a somlyói kegyhelyet évszázadok óta fenntartó ferencesek Romániában a húszas évekre már jól kialakított, országos terjesztésű sajtóval rendelkeztek, amit a kezdeti bizonytalanság után kolozsvári központjukban hatékonyan újjászerveztek és a vallási újjáéledés szolgálatába állítottak. Folytatódott és az új helyzetben is magára talált A Hírnök (Kolozsvár), a Katholikus Világ; a ferencesektől függetlenül széles körben ismertté vált az eredetileg Brassóban kiadott Erdélyi Tudósító. Néhány évvel a búcsú újraélesztése után LUKÁCS Manszvét ferences hitszónok már regisztrálhatta, hogy mennyi és milyen messzi vidékekről is eljönnek a búcsúsok Somlyóra: „E kegyhely vonzó ereje azóta sem gyöngült, a kegy szobor fénye nem halványodott. Sőt! Ma nemcsak Gyergyó, Csík, Húromszék, Udvarhely, hanem a távoli Marosszék, sőt a Szamos völgye, Küküllő és Körös vidéke is ott lobogtatja hitének megrongálhatatlan zászlóját a 'csíksomlyói Mária' lábainál. Ott vannak moldovai testvéreink, Bukurestbe szakadt véreink is papjaik vezetése mellett. Negyvenezernél több egyénből álló hatalmas élő, imádkozó koszorú övezi körül a Kissomlyó hegyet a nagy kikerülés alkalmával."

29 28 KÖRÖSI 1921. 29 LUKÁCS 1926. 18.