Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - MOHAY TAMÁS: Vonzáskör változásban: búcsújárás Csíksomlyóra

„Somlyó mint kegyhely nevezetes a pünköst ünnepein ott tartatni szokott országos bucsujárásról is, melyben nem csak a kath. székelység, hanem Erdély távolabb eső katholikusai is oly élénk részt szoktak venni, hogy a buzgolkodók száma sokszor a 30,000 ezret meghaladja." 17 Túlnyomó a székely székek (ekkor már: megyék) népének jelenléte, az általános magyar karakter még éppen csak hogy fel-felbukkan. A századforduló idején még nagy feltűnést keltenek azok, akik távolabbról, a Székelyföldön kívülről jönnek. Ilyenek voltak pl. a Brassóból és Türkösről érkezettek 1899-ben: „Mint rendesen, ezúttal is a távol Maros-Torda megyebeli mikházi hívek érkeztek meg első sorban ... Ezt követte még aznap 17 keresztalja az udvarhelymegyei és gyergyói részekből; de ami szenzációt keltett: egy keresztalja Brassó városából és Türkösről, mely vasúton délután 5 órakor érkezett Szeredába, s onnan kereszt alatt gyalog folytatta útját Somlyóra. A nagyobb részt úri, intelligens elemekből álló búcsúsok jó benyomást és élénk érdeklődést keltettek mindenfelé, valamint a Romániából jött nagyszámú csángó magyarság..." 18 Ugyancsak feltűnést keltettek a bukarestiek 1900-ban, amikor először vettek részt a somlyói búcsúban: „Ezúttal nemcsak azok zarándokoltak el a somlyói kegyhelyre, kik megszokott ájtatos vándor útjukat eddig is megtették, hanem eljöttek a messze távolból, idegen állam területéről, s nevezetesen Románia határszéli csángómagyar községeiből sokan, eljöttek Bukurestből csaknem kétszázan részint együttesen kereszttel, részint külön a vasúti vonat segélyével, eljöttek Erdély nevezetesebb városaiból: Kolozsvár, Brassó, Marosvásárhely és Udvarhelyről is nagyszámban."

19 A bukaresti zarándokokat Bálint János, egy fiatal bukaresti egyházmegyés (korábban ferences) pap szervezte meg, aki 1900 márciusában Szent István Egyesületet is alakított. A bukaresti és a csíki sajtó is hírt adott róla, hogy hogyan készülődtek, hogy vettek részt a búcsúban. Az egyesület a következő évben emlékalbumot adott ki, amelyben részletesen megtalálhatók az egyesület addigi életére vonatkozó ismertetések.

20 A következő években, egészen az első világháborúig a bukaresti magyar lapokban rendszeresen beszámoltak a zarándoklatokról, amelyben 100-150 fő rendszeresen részt vett.

21 17 Egyetemes Magyar Encyklopaedia, 1869. VII. k. 18 Csíki LapokXl. évf. (1899). 21. sz. május 24. 19 Csíki Lapok XII. évf. (1900) 23. sz. jún. 6. 20 BÁLINT 1901. 21 Ld. pl. Romániai bücsúsok Magyarországon = Romániai Magyar Újság I. évf. (1909) 43. sz.