Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Az első csíki újság, a Hadi Lap (1849)

Néhány pontosítással szolgálunk: június 19-én a Tömösi- és Törcsvári-szo­rosnál Lüders tábornok vezetésével 27.000 orosz 48 ágyúval támadott Kiss Sándor seregére, amely 5530 főből állott. Az oroszok ötszörös fölényben vol­tak. A harcokban egy orosz tábornok megsebesült, két főtisztjük elesett. Az oroszok ott több mint 700 főt veszítettek. A székelyek vesztesége meghaladta a 300 főt, 200-an megsebesültek, 150-en fogságba estek. A magyar védők háta mögé az orosz vadászokat egy Gebauer nevű brassói erdész vezette. 19 A lap azt írja, hogy a ruszinok, a rusznyákok rokonszenveznek a magyar forradalommal. Görgey Galántánál porrá zúzta az ellenséget. A pozitív csengésű hírek mellett vészjósló tudósítások ugyancsak eljutottak Csíkszeredába. A Respublica 6. száma szerint a tábornokok nem engedelmes­kednek a magyar kormánynak, amely Pestről Szegedre költözött. A hadianyag­gyárat Váradról Szegedre menekítették. A külföldről jött hírek megint csak a mese tartományába sorolandók. Párizsban Ledru-Rollin a magyar ügy mellett kardoskodik. „Beszélik, hogy Fiumébe angol hajók érkeztek a magyarok megsegítésére." A felsorolást Incze József százados, hadközleménye zárja. Tuzson János zászlóaljából eltűntek (elszöktek?) Biró József, Uzoni János, László János, Dcbreczeni Ferenc hadnagyok, Nagy József, Kis György, Simon József főhad­nagyok, „kik kötelesek Csíkszeredában a hadságon jelentkezni." 3. A Csíki gyutacs kérdése „Minthogy e lap neve Hadi Lap...", kezdi a gyutacsról szóló közleményét Simó Mózsa őrmester, a hírlap segédszerkesztője. A XIX. század közepén a gyutaccsal működő lőfegyverek jelentősége meg­nőtt. Ausztria a hadsereg kováspuskáit csappantyúsokkal, azaz gyutaccsal el­látott puskákkal cserélte ki. Régen az osztrák kormányzat az ilyen tárgyú kutatást megtiltotta. Auszt­ria úgy hitte, folytatja az őrmester, hogy az ostoba magyar képtelen háborút folytatni. Azonban Háromszéken a székelyek, Gábor Áron és Turóczi Mózes 19 EGYED Ákos: Háromszék 1848-1849. Bukarest, 1979. 213-214.; Uő: Erdély 1848-1849. i. m. II. 238-240.; NAGY Sándor: i. m. 83. A súlyosan sebesült Kiss Sándor ezredes a fogságban öngyilkos lett.

Next

/
Thumbnails
Contents