Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Az első csíki újság, a Hadi Lap (1849)
Néhány pontosítással szolgálunk: június 19-én a Tömösi- és Törcsvári-szorosnál Lüders tábornok vezetésével 27.000 orosz 48 ágyúval támadott Kiss Sándor seregére, amely 5530 főből állott. Az oroszok ötszörös fölényben voltak. A harcokban egy orosz tábornok megsebesült, két főtisztjük elesett. Az oroszok ott több mint 700 főt veszítettek. A székelyek vesztesége meghaladta a 300 főt, 200-an megsebesültek, 150-en fogságba estek. A magyar védők háta mögé az orosz vadászokat egy Gebauer nevű brassói erdész vezette. 19 A lap azt írja, hogy a ruszinok, a rusznyákok rokonszenveznek a magyar forradalommal. Görgey Galántánál porrá zúzta az ellenséget. A pozitív csengésű hírek mellett vészjósló tudósítások ugyancsak eljutottak Csíkszeredába. A Respublica 6. száma szerint a tábornokok nem engedelmeskednek a magyar kormánynak, amely Pestről Szegedre költözött. A hadianyaggyárat Váradról Szegedre menekítették. A külföldről jött hírek megint csak a mese tartományába sorolandók. Párizsban Ledru-Rollin a magyar ügy mellett kardoskodik. „Beszélik, hogy Fiumébe angol hajók érkeztek a magyarok megsegítésére." A felsorolást Incze József százados, hadközleménye zárja. Tuzson János zászlóaljából eltűntek (elszöktek?) Biró József, Uzoni János, László János, Dcbreczeni Ferenc hadnagyok, Nagy József, Kis György, Simon József főhadnagyok, „kik kötelesek Csíkszeredában a hadságon jelentkezni." 3. A Csíki gyutacs kérdése „Minthogy e lap neve Hadi Lap...", kezdi a gyutacsról szóló közleményét Simó Mózsa őrmester, a hírlap segédszerkesztője. A XIX. század közepén a gyutaccsal működő lőfegyverek jelentősége megnőtt. Ausztria a hadsereg kováspuskáit csappantyúsokkal, azaz gyutaccsal ellátott puskákkal cserélte ki. Régen az osztrák kormányzat az ilyen tárgyú kutatást megtiltotta. Ausztria úgy hitte, folytatja az őrmester, hogy az ostoba magyar képtelen háborút folytatni. Azonban Háromszéken a székelyek, Gábor Áron és Turóczi Mózes 19 EGYED Ákos: Háromszék 1848-1849. Bukarest, 1979. 213-214.; Uő: Erdély 1848-1849. i. m. II. 238-240.; NAGY Sándor: i. m. 83. A súlyosan sebesült Kiss Sándor ezredes a fogságban öngyilkos lett.