Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Az első csíki újság, a Hadi Lap (1849)

Csíkban az asszonyok naponta 2000 katonát látnak el kenyérrel. A szerkesztő azt óhajtaná, hogy ezután a nagy hasú és farkasbőrbundás urak, tábla-félék ne húzzanak ujjat a katonákkal. Ez több a civil-katona ellentétnél. A régi, feudális, valamint az új polgári rend közötti antagonizmus húzódik meg a kijelentés mögött. Jó hírt közöl ez a lapszám: Csíkszeredában nemsokára 62 ágyas kórház fog épülni. Erre azonban csak később kerülhetett sor. A lőpor alapanyagát, a büdöskövet eleddig egy gyár termelte, de hamarosan még négy egység fog beindulni. A szerkesztő a továbbiakban is önmaga marad. „Annyi lesz a lőpor, hogy Erdély minden szikláit Olmützbe lehet vettetni." Sturdzának Moldva éléről történt távozása pozitívan hatott az Erdéllyel folyó kereskedelemre. Azóta több mint 5000 véka gabonát hoztak Moldvából Erdélybe. Tölgyes: Szörcsei százados és egy moldvai ember dialógusából reprodukálok „...itt nincsenek jobbágyok, mikor lesz ez nálunk is?" 7. szám (július 2., hétfő). Csak rövidített alakját ismerjük a csíki újság 7. számának. Az oroszokkal vívott küzdelemről írt beszámolót kérdés - felelet formában megjelent dialógus követi: „Szabad-e a honvédet botozni? Felelet: nem!" Ezután hadi jelentések következnek: Pozsonynál az oroszokkal szemben csatát nyertek, Gyulafehérvárnál döntő (?!) csata zajlott le. Bíró elszólásaiban, túlzásaiban benne vannak, mint a népmesékben, azoknak a feszültséggel teli napoknak az elvárásai, nagy reményei. A július 9-i Hadi Lap (8. szám) híranyagában Gyertyánfi és Rákosi hadnagyoknak az első kökösi csatában tanúsított bátorságát, helytállását emelik ki. Amidőn Gál Sándor az ütközet során értesítette Gyertyánfit, hogy a kozákok az egységét készülnek bekeríteni, a hadnagy a katonáit négyszög alakzatba vonta össze, de nem hátrált meg. 15-20 lépésre várta be az ellenséget. A közelről leadott célzott lövés nagyon hatásos volt. A kozákok visszavonultak. Az első kökösi ütközetet (június 23.) követően az ellenség lerohanta, elfoglalta Háromszéket, de mint ismert, az oroszok sem Kászon felől, sem pedig a Tusnádi-szorosban nem támadtak. Június 29-én elhagyták a szék területét, Brassó irányába vonultak vissza. Ugyanekkor közlik Gál Sándor parancsnok jelentését a második, július 2-i, kökösi csata kimeneteléről. Gál az ellenség létszámát 15.000 főre becsülte. Az oroszokkal 4000 főből álló székely sereg szállt szembe. Ebben a csatában, szerinte, a székely lovasság és a Vilmos-huszárok tűntek ki. A nyolc órán át tartó tűzpárbaj után a sereg visszahúzódott előbbi állásába, Eresztevénybe.