Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Az első csíki újság, a Hadi Lap (1849)

A további tudósítások is inkább álhíreken alapulhattak. A pápa azt mondotta volna, hogy legyen Rómában respublika. Oudinot francia generális az oroszok ellen fog indulni, ha azok Magyarországra törnének. A kebli tudósítások arról „világosítják fel" az olvasót, hogy április 22-én az angol követ a magyar kormánynál Debrecenben járt, aki, orosz beavatkozás esetén Anglia támogatását helyezte volna kilátásba. A következő napon a francia követ tette volna ott ugyanezt. O egyben helyeselte a magyar függetlenség kikiáltását. A 4. számú Hadi Lap apróbb híranyagát harctéri tudósítások vezetik be. Görgey Ármin, Bem, Asztalos, Mihala harctéri sikereit sorolják fel. Hatvani Imre a Nyugati-havasokban a románokkal ütközött meg. 17 közkatonát és 2 tisztet veszített, a románok vesztesége ellenben, a Hadi Lap szerint, 2100 fő (!?). A románok Abrudbányát felégették, lakóit lemészárolták. GRACZA György viszont Hatvani veszteségeit 400 halottban adja meg, és 4-500 lemészárolt civil lakosról tud. Bizony-bizony Bírónak pontatlanok a forrásai.

15 A Hadi Lap úgy tudja, hogy Jellasich Szabadka megtámadására készül. A lap kiemeli Földváry Károly bátor, hősies magatartását a váci és a bicskei csatában. O április 10-én Vácnál golyózáporban, zászlóval a kezében rontott az ellenségre. Bicskénél Görgey és Klapka jelenlétében tette ugyanezt. Kossuth a hőst kitüntetésben részesítette. (Földváry Károly Gál Sándornak rokona volt!) A 4. számú Hadi Lap hazai hírei között még ezek olvashatók: Bem tábornok június 13-15-én felülvizsgálta a Bélbori-, a Gyimesi-, a Kőkerti- és a többi szoros védvonalát, jelentős intézkedéseket tett. Gyulafehérvár alá 140 fogat érkezett. „Elkezdődött", állítja könnyedséggel az újságíró, „a hegedűszó", vagyis a várostrom. A Debrecenben megforduló török követ 100.000 fős segítséget, 50.000 főnek felszerelést, fegyvert, ruhát ígért. És még emellé 1000 dolgost. Honnan származnak ezek az információk? Bíró Sándor ezeket tényként közölte. De az ő fantáziája szárnyalt tovább, ábrándozott. „A sok ember a hajban is jó, annyival inkább a sok katona a bajban, 100 ezer török, 200 ezer magyar Honvéd, 50 ezer határvéd fegyveres katona, 1.000 munkás, s ha kell 15 millió láncsás , fütykösös, botos és csépes magyar nemzetőr, ezenkívül ügyes asszonyaink, izmos leányaink. Ennyien vagyunk. Es ez nem csekély erő. Moccanjon csak egyet ön, Nyikoláj ellenünk, lehull gőgös trónjáról." Akárcsak Nagyidán a várostromnál, még mi fenyegetőzünk. Neves szerkesztőnk ekkor már arról kérdezősködik, hogy „Milyen alkotmányt adjunk Muszka országnak? Respublica legyen-e ott, vagyis demokrácia?" Nincs tudomásom róla, hogy Napóleont 1812-ben hason15 GRACZA György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története. V. Budapest, (1898). 949.