Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Az első csíki újság, a Hadi Lap (1849)
gyülekezetének," „Félbal indul a búzába" parancs, jelszó, amely elhangzott volna a csatában, nem lehetett Bíró szerint egyéb, mint taktikai utasítás, nem pedig gyáva megfutás. Ugyanis Simó a Hadi Lap 8-ik számában azt írta, hogy Sepsiszentgyörgyön a székely sereg megfutamodott és Csíkszeredáig meg sem állott. Sem Simó Mózsa, sem pedig Bíró Sándor nem említi azt a július 5-én bekövetkezett tiszti zendülést, amelynek élén két alezredes, Szabó Nándor és Szilágyi Sámuel állott. A lázongó tisztek csoportja, a had egy része a csíkszeredai várba húzódott vissza. Itt a székelyföldi sereg éléről Gál Sándort „leváltották", helyére Szabó Nándor alezredest „választották". Meglepő módón a súlyos vereségért Bíró Sándor senkit sem okol, csupán a sors véletlen játékának tartja: „Csakis a sors munkája." A lázongó tiszteket a lapszerkesztő meg sem említi, és arról sem ejt szót, hogy Bem haditörvényszék elé állította őket (Szabó Nándor és Szilágyi Sámuel alezredeseket, valamint Krasznai Pál és Arányi Károly őrnagyokat). Az orosz beavatkozás előidézte helyzet súlyossága, a tisztek korábbi bátor tettei, főként pedig Gál Sándor bölcs döntése mentette meg a zendülőket a halálos ítélettől. Az újabban megjelent Gál Sándor- életrajz adataiból arra következtetünk, hogy a július 5-i csatát megelőzően alighanem maga Gál Sándor is tévedett, hibázott. Azt hitte, hogy az oroszok elhagyják Háromszéket, amikor azok már újból a nyakukon voltak. Gál Sándor (Partizán nevű lován) és Józsa nevű segédtisztje nehezen tudta átvágni magát az ellenség sorain. A parancsnok azt rója fel tiszttársainak, Szabó Nándoréknak, hogy az Olt jobb partjáról tétlenül nézték, ahogyan az oroszok egy szálig lekaszabolták Gyértyánfit és hős honvédjeit. 11 Bíró Sándor bocsánatkérő cikkét Lázár István fegyverbe szólító verse követi: „Fegyverre! Fegyverre hazám, nemzetem! Hí a harcias riadó. Fegyverre Honvéd s Huszárok! 11 EGYED Ákos: Gál Sándor életrajza... i. m. 69-77. Gál Sándor 6 főtisztet, 1 századost (Lázár Mihály) említ. NAGY Sándor 2 alezredesről, 2 őrnagyról szól. (80-82.), akiket a súlyos helyzet az alezredesek korábbi hőstettei, valamint Gál Sándornak ez esetben mutatott nagyvonalúsága, bölcsessége mentett meg a halálos ítélettől. Lehetséges, hogy a cikk írásakor Bíró Sándor még nem tudott a zendülők haditörvényszék elé állításáról; Honvéd. Kolozsvár, 1849. augusztus 10. Bíró Sándor Gyimesből, Csíkszeredából 150 szekérrel érkezett augusztus 2-án Oláhfaluba. Gáléknak ekkor 21 ágyú állt rendelkezésükre. A többségét Bíró Sándorék vitték a táborba.