Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - MUCKENHAUPT ERZSÉBET: 16. századi debreceni kötés a Csíki Székely Múzeum régikönyv-gyűjteményében

valamilyen összefüggésben a Hoffhalterekhez. Ez megerősítheti a debreceni nyomda ismert kutatója, BÁNFI Szilvia nézetét abban, hogy a nyomtatás mellett a két tipográfus könyvkötéssel is foglalkozhatott.

22 Tény az, hogy a töredékek között Hoffhalter Raphael korai debreceni nyomtatványai

23

, köztük az 1565. évi váradi kiadású Melius-féle Szent fob könyvének... fordítása

2

*, együtt fordulnak elő fiának, Rudolfnak az 1578-1580-as években kiadott öt munkájával

25

. Ugyancsak együtt találhatók a két nyomdász kiadványai a már említett és Debrecenben őrzött Beregszászi Péter váradi kiadású Apológiájának kötésében. Az utóbbi megbontásakor áztatták ki a református vitairat Q jelű füzetének rontott leveleit, valamint egy 10 cm széles csíkot a fenti Szent fob könyvének Melius-féle fordításából.

26 A kérdés tisztázására csak a 16. századi debreceni kötések, valamint a debreceni nyomtatványok eredeti kötéseinek szisztematikus feltárása és bélyegzőrepertóriumának összeállítása után lesz lehetőségünk. Addig a díszítőmotívumok és az 1563-1580-as évek közötti kiemelt töredékek alapján úgy véljük, hogy a kötés valamelyik debreceni könyvkötő műhelyében készült a 16. század nyolcvanas éveiben. Végezetül a bejegyzések alapján magyarázatot kísérelünk adni arra a kérdésre, hogy miképpen és mikor kerülhetettt a Clenardus-mű Debrecenbe, majd onnan Erdélybe, valamint a Székelyföldre. Valószínű, hogy az első magyar tulajdonosa a 16. század második felében külföldi peregrinációi során szerezte meg Clenardus görök nyelvkönyvét. BÁNFI Szilvia nem tanulmányozta a bejegyzések tartalmát, ugyanis ezek nem képezték feladatkörét. O megkockáztatja a feltevést, hogy az a személy Paksi Cornaeus Mihály (? -1585, Szepsi) református lelkész lehetett, aki peregrinációja során Párizsban is megfordult és szoros kapcsolata volt Debrecennel.

27 A címlapon található 16. század második feléből származó posszesszor-bejegyzés olvasata részben bizonytalan, így sajnos nem tudjuk megállapítani, ki BÁNFI 2001/1. 441. Jegyzék 1. Jegyzék 2. Jegyzék 7, 8, 12-14. BÁNFI 2000/1. 441. PAKSI tolnai és kolozsvári tanulmányait követően 1566-ban beiratkozott a wittenbergi egyetemre. Nevelőként több nemes fiatalt kísért el külföldi egyetemi városokba. 1566- vagy 1568-ban egy ilyen utazás során Párizsba is ellátogattak. 1568-ban a heidelbergi egyetem diákja, ahol tanulótársa volt a későbbi debreceni iskola rektora, TÚRI Mátyás. Több mint tízévi külföldi tanulmányút után Sárospatakon az iskola lektora, majd rektora. Ezután 1579ől Eger, 1583-1584-ben Szepsi református lelkésze. - SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. X. Budapest, 1905.124-125.; BÁNFI 2000/1. 440-441. (Részletes irodalommal.)