Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
NÉPRAJZ - SALLÓ SZILÁRD: Rontáshiedelmek, hiedelemszerepek a gyimesi közösségben
3.1. A fermekás A MAGYAR Zoltán által megnevezett első típusú boszorkány a fermekás, az adatközlők elbeszéléseiben talán az egyik leggyakrabban megjelenő rontó személy. Mint a fenntiekben is említettem, a fermekás fő funkciója a tej elvétele. A gyimesfelsőlokiak fermekásokként általában idős asszonyokat neveznek meg, akik a tehenek tejének elvételével foglalkoznak, hogy azt majd saját hasznukra fordítsák. 3.1.1. A béka mint a fermekás segítője. A fermekás asszonyok rendszerint segítőtárssal is rendelkeznek. Amint a beszélgetésekből kiderült, a fermekás asszonyok minden esetben békát, varangyosbékát tartanak, és annak segítségével végzik rontó tevékenységüket. Egy fermekás asszony egyszerre több békát is tarthat, azokat egy cserépfazék alatt tartja, rontás esetén pedig elküldi az istállókba, hogy szopják meg a tehén tőgyét. Az adatközlők gyakran említik azt is, hogy ezen fermekás asszonyok által birtokolt békáknak a nyakán piros szalag található. A rontó személy tehát a segítőtársait jellel is ellátja. Több elbeszélés is utal a fermekás asszony békájának megsemmisítésére, ennek módjaként a béka felnyársalását nevezik meg. Ennek megtörténtekor a béka testéből tej spriccol ki, s ez is jelzi, hogy az illető béka a tejhaszon elvételéért volt egy fermekás által odaküldve. MAGYAR Zoltán is említi saját gyűjtéséből, hogy a varangyos békát, vagy varasbékát, ahogyan a gyimesiek nevezik, vasvillával nyársalták fel, majd hogy végképp megbizonyosodjanak arról, hogy a béka nem él, tüzet raktak az udvaron és elégették a szerencsétlen állatot. 38 Többen is beszélnek arról, hogy, ha egy fermekás asszonynak a békáját rabul ejtik, tehát nem nyársalják fel, hanem csupán leborítják például egy üsttel a gazdája ezt megérzi és a helyszínre megy, hogy azt kiszabadítsa a rabságból. A falubeli emberek a béka tartózkodási helyeként általában a kerítés alját, az istálló ajtaját, vagy éppen magát az istállót nevezik meg. Baliga Anna egy személyes történetet mesélt el ezzel kapcsolatban. Egy alkalommal, amikor Moldvában szolgált, egy béka be akart menni a házba. Ők több alkalommal is eltávolították, de az folyton visszatért a ház küszöbére. Ebből következtettek arra, hogy bizonyára egy fermekás asszony küldhette oda rontás céljából. Pócs Éva írja, hogy az általános boszorkányhiedelmeknek egy fontos attribútuma az volt, hogy a varázslónak tartott asszony segítőszellemmel rendelkezik. Az általa vizsgált területen Csíkban a boszorkány ilyen segítőszellemeként leggyakrabban a békát említik 39 , akárcsak Gyimesfelsőlokon. MAGYAR 2003. 97. Pócs 2001. 426.
