Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - SALLÓ SZILÁRD: Rontáshiedelmek, hiedelemszerepek a gyimesi közösségben

Ezt a hiedelemelbeszélést nemcsak a saját gyűjtésem őrzi, TÁNCZOS Vilmos Gyöngyökkel gyökereztél című könyvében ez a történet szintén megtalálható. Ugyanitt a szerző megjegyzi, hogy a a tehéntejhez számtalan élő hiedelem kapcsolódik, és a gyimesi emberek hisznek abban, hogy a boszorkányokkal szövetkezők saját állataik által elvihetik mások tehenének a tejét.

4 Az adatközlőknek feltettem azt a kérdést, hogy ezeknek az állítólagos tejeivivő asszonyoknak miért van szükségük ilyen nagy mennyiségű tejre. Erre azt a választ kaptam, hogy a tejből hatalmas sajtokat készítenek, amelyeket majd pénzért eladnak. 1.2. Az egyénre irányuló rontások Hogyha a MAGYAR Zoltán-féle kategorizációt tartom szem előtt

5

, akkor ebben a sorban talán a gurucsásnak nevezett rontó fél helyezhető el leginkább. Megjegyzem azonban azt, hogy ez a terminus az adatközlők nyelvhasználatában nem ennyire egyértelmű. Az ilyen módon rontó felet gyakran nevezik meg gurucsásként, boszorkányos asszonyként egyaránt. A PISZTORA - KUNT szerzőpáros jegyzi meg, hogy a rontás mindig az emberi testre irányul. Emellett hangsúlyozzák, hogy a rontásnak az ember életében megvannak a legfogékonyabb állapotai és periódusai, ezeket többek között az alvásban, a gyermekágyban, a betegségekben, a kisgyermekkorban, a viszonzatlan szerelemben, valamint a féltékenységben látják.

6 GYÖRGYDEÁK Anita írja, hogy a rontások kapcsán egy konfliktusszerpentinről beszélhetünk. Eszerint a rontás mindig egy újabb sérelemnek az alapjául szolgálhat. Az egyének közötti konfliktusokban a szerepek gyakran felcserélődnek, s míg az egyik körben egy adott személy a gyanúsított szerepét töltötte be, addig egy második körben átkerülhet a rontó szerepébe.

7 1.2.1. Földön elhelyezett tárggyal való rontás, csinálmány. Két esetre térek ki, amelyek a rontásnak azt a formáját mutatják, amikor egy, földön elhelyezett tárgy segítségével okoznak rontást az egyénnek. Az egyik példa, Gercuj Margit története, azt hangsúlyozza, hogy a rontás megtörténhet azáltal is, hogy a rontó személy az áldozat udvarán tárgyat helyez el. Ezt a tárgyat - amelyet sok esetben nem tudnak pontosan megnevezni, rendszerint cérna- vagy szőrgombolyagként említik - azért helyezi el, hogy az közvetlen kapcsolatba kerüljön a megrontandó féllel, s így a tárgy kifejthesse hatását. 4 TÁNCZOS 1995. 279. 5 MAGYAR 2003. 95. 6 PISZTORA - KUNT 1980. 336. 7 GYÖRGYDEÁK 2001. 391.