Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - FARKAS IRÉN: Népi szerelmi ajándéktárgyak a Csíki Székely Múzeum fagyűjteményében

A 17-18. században már Csíkban, Gyergyóban, a Kászonokban nagyon sok helységben, az Olt vizén, a nagyobb patakokon, a lisztelő-, olajütő malmok és ványolók mellett fűrészmalmok működnek. A 18. majd a 19. században fából előállított változatos kész- és félkész termékekkel (ezek között rudak, karók, csapok) való nagyarányú kereskedelemnek vagyunk tanúi.

21 Fejlődése szorosan összefügg ezek kialakulásával. A famegmunkáló mesterségek a kezdeti fejlődés fokán magukba foglalták a későbbi időkben külön ágazattá specializálódott megmunkálásokat, általános elnevezésük a „faragó" elnevezésben benne foglaltatott.

22 Nem volt szigorúan képesítéshez kötött mesterség, mint említettük, bizonyos szintig a famunkát minden gazda tudta művelni, illetve értenie kellett hozzá, csak a bonyolultabb, nagyobb szakmai tudást igénylő munkákhoz hívtak mesterembert. A famunkálás mesterei, nemcsak teljes mesterséget végeztek, de a rokonszakmák közül két- olykor három specialitás egyesült egyazon mester keze alatt. Ide kell számítanunk valamennyi faművest (faber lignarius): faragó molnárt, ácst, szerszámkészítőt, edénykészítőt, kerekest, bognárt, metszőt (faesztergán dolgozót) és ide kell sorolnunk még a faragó pásztorokat is. Az 1784-85-ös összeírás szerint Karcfalván: „Faragó emberek is vadnak, akinek szüksége vagyon tanál."

21 SZABÓ T. Attila kutatásai szerint:

24 Csíkszentmihályon 1757-ben Molnár András, Molnár János, Barbuly alias Molnár Mihály „molnár és jó faragó ember". Gyergyóalfaluban Böge István és Böge Mihály „faragó mester", Vad András „molnár és ács". A gyergyói Lázár gróf jobbágya Bence Ferenc vallja, hogy: „a gyergyai úr jószága Erkedre sok fát, boronát, gerendát, lécet, dránicát szállíta ki; csak én egy végben hét hétig faragtam ott". Ebben az időAz 1713-as összeírás (MOL. F. 49.) szerint fűrészmalom, „mola asseraria" működik Csíkszentdomokoson, Csíkjenőfalván, Csíkdánfalván, Csíkszentgyörgyön. Az 172122-es összeírás szerint (MOL, F. 49.) Csíkmadarason 3, Madéfalván 3, Csíkrákoson 1, Csíkjenőfalván 1, Csíkszépvizen sok fűrészmalom működik. A 18. században a csíkdánfalviak, madarasiak már deszkával kereskednek, szekereken szállítják el egészen Brassóig.(1785-86-os összeírás, MOL, F. 51.) A 19. sz. elején (1820-as összeírás, MOL, F. 52.) az említett helységeken kívül Csíkszentmihályon, Csíkszentdomokoson, Csíkpálfalván, Csíkcsicsóban, Csíkmadéfalván, Csíktaplocán, Csíkszentkirályon, Csíkszentimrén, Csíkszentgyörgyön, Menaságújfaluban éppenséggel 5, Csíkzsögödön, Csíkszeredában működik fűrészmalom. A helybeliek deszkát, lécet, dránicát, zsindelyt, eszközfát készítenek, amit szekérrel szállítanak Háromszékre, a Barcaságra, Brassóig. Gyergyóban a 18. században nemcsak Gyergyószentmiklós városában, de a környező gyergyói falvak majd mindenikében működik fűrészmalom. SZABÓ T. 1947; K. CSILLÉRY 1985. MOL, F. 51. SZABÓ T. i. m.