Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

NÖVÉNYTAN - PÁLFALVI PÁL: A fiókás tyúktaréj - Gagea spathacea (Hayne) Salisb. Erdélyben

Semnalarea speciei este a treia dată floristică pentru flora actuală a României. în flora actuală a Transilvaniei justifică prezenţa taxonului de după aproape 150 de ani. De asemenea este o dată floristică nouă şi pentru Flora Secuimii. Ca plantă rară propunem includerea ei pe Lista Roşie a plantelor din Secuime. Corologia speciei Gagea spathacea în România este reprezentată pe harta alăturată (fig. 3.). Comunicarea este însoţită de 13 surse bibliografice de specialitate. 1. Az utóbbi másfél évtizedben a terepbotanikai kutatások örvendetes mó­don ismét a florisztika és a florisztikai növényföldrajz (chorológia) felé fordul­tak. A botanikai feltárások hőskorát idéző kutatást indokolják a következők: - botanikatörténeti flóraadatok igazolása; - új, eddig nem ismert előfordulások jelzése; - a nemzeti flóraművek elavult, felfrissítendő chorológiai adattárai; - a kipusztult, veszélyeztetett, sebezhető és ritka növényfajok helyi, kistáji, régiókbeli és nemzeti (országos) Vörös listáinak, elkészítése; - botanikai értékeket felmutató területek védelmi hálózatának kiépítése Európában (Natura - 2000) stb. azaz a biológiai sokféleség (biodiverzi­tás) kutatása, jobb megismerése és hatékonyabb fenntartása. Szűkebb szülőföldünk - a Székelyföld - flórakutatása sem lezárt. Ezt jól igazolják - csak e cikk szerzőjének gyűjtéseinél maradva - Csík és Udvarhely térségében azonosított ritka fajok mint: Chimaphila umbellata (gy. 1968), Pul­satilla pátens (gy. 1969, 2001), Astragalus roemeri (gy. 1977, 1978, 1993), Si­syrinchium montanum (gy. 1990, 2004), Tulipa silvestris (gy. 1996, 1998), Gladiolus palustris (gy. 1998), Tozzia alpina, Goodyera repens (gy. 2002) stb. jelzése. A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) szintén a közlemény szerzője által jelzett székelyföldi elterjedésű allergén növény (gy. 2003, 2005). Közleményünk a 2005 tavaszán a farkaslaki Kalonda-tetőn (847 m) azono­sított növényritkaság, a fiókás tyúktaréj - Gagea spathacea (Hayne) Salisb. romániai - erdélyi és székelyföldi - botanikatörténeti és aktuális előfordulását, termőhelyi viszonyait és areálflorisztikai jelentőségét tárgyalja. 2. A liliomfélék (Litiaceae) családjába tartozó tyúktaréj (Gagea) nemzetség eurázsiai elterjedésű fajainak száma mintegy 70. Európában kéttucatnyi fajuk őshonos (MOLNÁR 2003 : 160). Magyarországon 7 (SOÓ 1973:61-65), Romá­niában 13 (Flora RSR. 1966:159-186) - 12 (CIOCÂRLAN 2000:906-907) fajuk ismeretes. A romániai flórában Vörös listás növények a Gagea fistulosa (Ram. ex DC.) Ker - Gawl., Gagea granatelli (Pari.) Pari., és a Gagea podolica J. A. et J. H. Schultes (BOŞCAIU - COLDEA - HOREANU 1994:51). További ritka fajokként jelölik meg a Gagea bulbifera (Pallas) Schultes et Schultes fil., Gagea reticulata (Pallas) Schultes et Schultes fil., Gagea spathacea (Hayne) Salisb.,

Next

/
Thumbnails
Contents