Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

NÖVÉNYTAN - GYÖRGY ÉVA: A fény és a nedvesség hatására kialakult anatómiai sajátosságok tanulmányozása néhány zárvatermő növény levelében és szárában

2001). A mezofillum fejlett, többrétegű. Az epidermális és szubepidermális sejtek falai gyakran lignifikáltak. Jellemző a hipodermisz differenciálódása az epidermisz és a mezofillum között (RUDALL 2000). Szállítószövet-rendszerük fejlett, gyakori a szklerenchima (GYURJÁN 1996). A xerofil levelek két nagy csoportra oszthatók: a pozsgásan vastag és a bőrneműen kemény levelekre. A földfeletti szár szerkezetét a fény csak indirekt módon befolyásolja, elsősorban a szilárdító szövetek fejlettségi fokát határozza meg. A nedvesség és a szár belső szerkezete közötti összefüggések főleg a szállító- és szilárdíószövetek fejlettségében, valamint az aerenchima jelenlétében vagy hiányában nyilvánulnak meg. Anyag és módszer Jelen dolgozatban 12 zárvatermő növény földfeletti vegetatív szerveit vizsgáltam hisztoanatómiai szempontból. A kiválasztott fajok renszertanilag különféle családokba tartoznak: Lamiaceae (Salvia pratensis L., Salvia verticilata L., Betonica officinalis L., Prunella vulgaris L., Ajuga genevensis L., Lamium maculatum L., Scutellaria galericulata LJ, Polygonaceae (Bistorta officinalis LJ, Primulaceae (Lysimachia nummularia LJ, Gentianaceae (Menyanthes trifoliata LJ, Santalaceae (Thesium linophyllon LJ, Rubiaceae (Galium vernum ScopJ. A begyűjtött növényi anyag a Csíki-medence eltérő megvilágítású és nedvességi viszonyokkal rendelkező élőhelyeiről származik. A keresztmetszetek friss és kálium-metabiszulfitos konzerváló folyadékban tartósított levelekből és szárakból készültek beágyazás után, kézi mikrotóm segítségével. A metszetek mikroszkopikus vizsgálata során a szövetek pontosabb azonosítása céljából kongóvörös és krizoidin keverékével szimultán kettős festésre került sor (PEACOCK 1966). Az epidermisz és a sztómák vizsgálata natív nyúzatkészítéssel történt. Eredmények A nyílt terepen, megfelelő megvilágítási körülmények között fejlődő növények levelének belső szerkezetében megfigyelhető a jól fejlett oszlopos asszimiláló alapszövet, melynek alkotásában két (Ajuga genevensis, Salvia verticilata, Bistorta officinalis, Menyanthes trifoliata, Scutellaria galericulata, Galium vernum, Prunella vulgaris, Betonica officinalis), vagy egy rétegbe (Salvia pratensis) rendeződött, kloroplasztiszban gazdag, oszlopszerűen megnyúlt sejtek vesznek részt. A szivacsos asszimiláló alapszövet számos sejtközötti járattal rendelkezik. A fénykedvelő jelleggel kapcsolatba hozható az élénk anyag-