Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

ALKALMAZOTT KÉMIA - ALBERT CSILLA - SALAMON ROZÁLIA - CSAPÓ JÁNOS: FOSSZILIS anyagok korának meghatározása az aminosavak átalakulása és racemizációja alapján

görbét alkalmazva kiküszöböljük a hőmérséklet és a pH okozta hibaforrásokat, viszont így a módszert egy másik kormeghatározási módszer esetleges hibájával terheljük. Az aminosav racemizáción alapuló kormeghatározási módszer természetesen abszolúttá válik akkor, ha becsüljük a hőmérsékleti viszonyokat, ebben az esetben ugyanis csak a mintában lévő D/L aminosav arány az ismeretlen, az összes többi adat, így a minta kora is a reakciósebességi egyenletből számítható. Módszerünket sikerrel alkalmaztuk Magyarországról származó csontminták esetén. A radiokarbon módszerrel és a kalibrációs görbéinkkel meghatározott korok közti különbség elhanyagolható volt. Minden esetben nagyon óvatosan jártunk el mind a minta előkészítésnél, mind a hitelesítő görbe alkalmazásánál; ügyeltünk arra, hogy az ismeretlen minta eredete hasonló legyen ahhoz, mint amikből a hitelesítő görbét megszerkesztettük, valamint vigyáztunk arra, hogy az előkészítés lépései is teljesen hasonlóak legyenek. Tisztában vagyunk a módszer gyenge pontjaival, és azzal, hogy a módszer terhelt a radiokarbon módszer hibájával. Eredményeink mégis bizonyítják a módszer használhatóságát, megbízhatóságát. Módszerünket csak nagyon óvatosan és fenntartással javasoljuk alkalmazni más környezeti körülmények között (hőmérséklet, pH, talajösszetétel), hisz ott mások a racemizációs viszonyok. Javasoljuk azonban, hogy eredményeinkre alapozva dolgozzon ki mindenki a saját környezetének megfelelő kalibrációs görbéket, ha az aminosav racemizáción alapuló kormeghatározást egyrészt alkalmazni akarja, másrészt pontosabbá akarja tenni. 2. Gyapjúszőnyegek korának meghatározása a cisztin-, a ciszteinsav-, a metionin- és a tirozintartalom alapján Az előzőekben tárgyalt - az aminosavak racemizációján alapuló kormeghatározással foglalkozó módszernél - világosan kitűnt, hogy a 2000-3000 évnél fiatalabb fehérjetartalmú minták (elsősorban csontok) túl fiatalok az ily módon történő kormeghatározásra. Vizsgálva ezen „fiatal" minták aminosav-összetételét megállapítottuk, hogy a cisztin nagyobb hányada elbomlott illetve oxidálódott ciszteinsawá, valamint ezekben a pár ezer éves mintákban a tirozin nagyobb része és a metionin jelentős része sem található már meg. Fentiek miatt feltételezhető, hogy összefüggés van ezen „fiatal" csontminták kora és a minta cisztin-, ciszteinsav-, metionin- és tirozintartalma között. Mintegy 50 csontminta analízise után rájöttünk, hogy mivel a csont fő fehérjéje a kollagén csak kis mennyiségben tartalmaz kéntartalmú aminosavakat, ez a korbecslési módszer csontminták esetén az igen alacsony kéntartalmú aminosav koncentráció miatt