Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

FÖLDTAN - ÁSVÁNYTAN - HIDROLÓGIA - WANEK FERENC: A Baróti - Brassói - Háromszéki-medencesor széntartalmú pliocén üledékeinek kutatástörténete. I. rész: a kezdetektől a XIX. század végéig

KOCH A. (1888): Negyedik pótlék Erdély ősemlősei és ősemberi eszközök ki­mutatásához. = Orv.-Term.tud. Ért. II. sz. (XIII) X/3. 274-276. Kolozsvár. KOCH A. (1891): Erdély ősemlőseinek átnézete. = Orv.-term.vizsg. vándorgyűl. munk. XXV. Nagyvárad. 456-466. Budapest. KOCH A. (1900): Az erdélyrészi medencze harmadkori képződményei. II. Neo­gen csoport. - MKFI, Budapest. 330. LŐRENTHEY I. (1895a): A székelyföldi szénképződmény földtani viszonyairól. - Orv.- Term.tud. Ért. II. sz. (XX) XVII/2. 198 - 211. Kolozsvár. LŐRENTHEY I. (1895b): Újabb adatok a székelyföldi szénképződmény földtani viszonyairól. = Orv-Term.tud. Ért. II. sz. (XX) XVII/4. 309-318. Kolozsvár. M ESCHENDÖRFER, J. (1860): Die Gebirgsarten im Burzenland. = Verh. u. Mitt. d. Sieb. Ver. F. Natur-wiss. z. H-st. XI/1 1, 12. 236- 249, 255 - 287. Her­mannstadt. NEÜMAYR, M. (1875): Tertiäre Süsswasserablagerungen im südöstlichen Sie­benbürgen. = Verhandl. d. k. k. geol. R.A. 1875. 330 - 33 1. Wien. OPPENHEIM, P. (1891): Die Gattung Dreissena van Beneden und Congeria Parsch, ihre gegensichtigen Beziehungen und ihre Verbreitung in Zeit und Raum. = Zeitschr. d. Deutsch. Geol. Ges. XLIII/4. 923 - 966. Berlin. ORBÁN B. (1868): A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s nép­ismei szempontból. Első kötet. Udvarhelyszék. Ráth Mór kiadása, Pest. 240. ORBÁN B. (2002): Kiegészítések a Székelyföld leírásához. Háromszék. [LÉNÁRD Anna kísérőtanulmányával]. Charta, Sepsiszentgyörgy. 240. PANTOCSEK, J. (1892): Beiträge zur Kenntnis der fossilen Bacillarien Ungarns, III. - MKFI, 42 pl. Budapest. RICHTHOFEN, F. (1859): Über das Hargitta-Trachitgebirge. = Jahrb. d. k. k. geol R.A. 10. Verhandl. 133 - 135. Wien. ROTH L. (1881): Adalék a székelyföldi neogen édesvízi lerakódások faunájá­nak ismeretéhez. = Földt. közi. XI/1 - 3. 13-24. Budapest. SCHAARSCHMIDT Gy. (1882): Fossil bacillariaceák hazánkból. = Magy. növ. lapok, VI./ 64 - 65, 33 - 36. Kolozsvár. [Újraközölve: Földt. ért. III. 33 ­36. Budapest.] SCHLESINGER, G. (1922): Die Mastodonten der Budapester Sammlungen (Un­tersuchungen über Morphologie, Phylogenie, Ethologie und Stratigraphie europäischer Mastodonten). = Geol. Hung. II/I. Budapest. 204. SCHLOSSER, M. (1899): Paraliurus anglicus és Ursus Böckhi a baróth - köpe­czi lignitből. = MKFI Évk. XIII/2. 59. Budapest. SCHLOSSER, M. (1899): Über die Bärenähnlichen Formen des europäischen Tertiär. = Palaeontogr. XLVI. 101-146. Stuttgart. STAUB M. (1880): Die von J. Budai bei Bodos gesammelten Pflanzenversteine­rungen. = Földt. közi. X. 407. Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents