Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

ALKALMAZOTT KÉMIA - ALBERT CSILLA - SALAMON ROZÁLIA - CSAPÓ JÁNOS: FOSSZILIS anyagok korának meghatározása az aminosavak átalakulása és racemizációja alapján

A minta száma és kora Analitikai módszer A D/L arányok a különböző aminosavakra A minta száma és kora Analitikai módszer Phe Asp Ala Ile Val 1, 15.600 IEC 0,568 0,367 0,153 HPLC 0,553 0,389 0,163 2. 38.450 IEC 0,395 0,123 HPLC 0,401 0,121 3. 46.900 IEC 0,487 0,146 HPLC 0,492 0,149 1. táblázat. Az ioncserés oszlopkromatográfiás (IEC) és nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás (HPLC) módszerrel eltérő korú csontmintákból meghatározott D/L arányok különböző aminosavakra A táblázat adataiból látható, hogy a két módszer között az azonosság megfelelő, tehát a két módszerrel kapott eredményeket együtt lehet értékelni a csont korának meghatározására létrehozott hitelesítő görbék szerkesztésekor. Mivel a HPLC módszer sokkal könnyebben kivitelezhető, mint az IEC-s, ezért amennyiben egy HPLC rendelkezésre áll, mindenképpen azt kell alkalmazni. Ezért vizsgálataink nagyobb részét mi is HPLC módszerekkel végeztük, azok közül is előnyben részesítettük az OPA/TATG módszert. Amennyiben nem áll rendelkezésre folyadékkromatográf, vagy szabad kapacitás mutatkozik az aminosavanalizátoron, az IEC módszer (ilyen esetben) előnyösen alkalmazható. 1.2. Hitelesítő görbe a kormeghatározáshoz Az analitikai módszerek kiválasztása és kidolgozása, valamint a felmerülő hibák korrigálása után lehetett hozzáfogni a különböző régészeti leletek kormeghatározásához. Az aminosavak racemizációján alapuló módszernél különös tekintettel kell lenni a hőmérsékletre, azokra a hőmérsékleti viszonyokra, melyen a minta keresztülment az élő szervezet pusztulása után napjainkig. Mivel az évezredek alatt végbemenő hőmérsékleti változásokat, hőmérsékleti ingadozásokat csak közelítőleg ismerjük, csak becsülni tudjuk a racemizációs Cili- epimerizációs) folyamat során a reakció hőmérsékletét, annak pontos meghatározására (egyes szélsőséges viszonyoktól eltekintve, pl. az óceán mélye) nincs lehetőség. E tényből kiindulva kellett megoldást keresni arra, hogy az ismeretlen minta összetételét valamilyen módon egy más kormeghatározási módszerrel megismert korú minta összetételéhez lehessen hasonlítani, ügyelve