Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

FÖLDTAN - ÁSVÁNYTAN - HIDROLÓGIA - JÁNOSI KINCSŐ: A székelyföldi ásványvízkutatás irodalma

BÉLTEKI Zsigmond 1818-as művében a lázárfalvi Fortyogó vizének részletes elemzését is elvégezte. Az erdélyi gyógyvizek felkutatása, összeírása, vegyelemzése KlBÉDl MÁTYUS István munkásságával kezdődik. Az 1792-ben írt Ó- és Új Diaetetica c. könyvében Mátyus 50-nél is több hideg savanyú vizet számlál össze, köztük a borszéki, csomafalvi, csíki, kászoni, kozmási, szentsimoni, verebesi, udvarhelyszéki, erdővidéki stb. vizeket, amelyeket a helyiek mindennapi rendszerességgel használtak. Az 1900-as évektől kezdődően igencsak megszaporodtak a borvizes írások, az erdélyi fürdőkultúra virágkorában. Sok képes fürdőismertető, kalauz, szórólap született, amelyek mind a vendégek csalogatására szolgáltak. Igaz az is, hogy az akkori pl. tusnádfürdői, korondi, előpataki fürdőélet irigylésre méltó változatosságot, pihenést, szórakozást, és nem utolsó sorban gyógykezeléseket nyújtott az idelátogatók számára. Az 1913-ban kiadott Fürdők és források képes ismertetése c. kalauz Tusnádfürdőt mint Erdély gyöngyét említi. A szállodákban 700 bútorozott szoba állt a vendégek rendelkezésére, kirándulások, állandó zenekar, színi előadások, hangversenyek szórakoztatták a nyaralókat. ORBÁN Balázs, BÁNYAI János, CHYSER Kornél, TÖRÖK József, HANKÓ Vilmos neve mind-mind szorosan kapcsolódik az ásványvízkutatáshoz és a gazdag tudományos irodalom összeállításához. A 20. században megnő a székelyföldi ásványvizek kutatási-feltárási munkálatainak, és vele egyidejűleg a tudományos dolgozatoknak, földtani és vízföldtani jelentéseknek a száma is. A gazdag ismeretterjesztő irodalmi anyag, tudományos munkásság ellenére sok ásványvízforrás és fürdő léte veszélyben van az emberi hanyagság, gondatlanság, tájrendezés miatt. E majd 500 írást sűrítő jegyzék megpróbál figyelmeztetni, elgondolkodtatni a borvizek mostoha sorsa felől, és emlékeztet azon időkre, amikor még érték volt a borvíz, és virágzott a fürdőkultúra a Székelyföldön és Erdélyben. Ugyanakkor segíteni kíván a következő tudós nemzedéknek. A székelyföldi ásványvizek irodalma négy fejezetbe csoportosítható: 1. könyvekben, 2. évkönyvekben, 3. tudományos folyóiratokban, közlönyökben, újságokban megjelent, 4. kiadatlan kéziratok, államvizsga-dolgozatok és földtani jelentések.