Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

FÖLDTAN - ÁSVÁNYTAN - HIDROLÓGIA - JÁNOSI CSABA-PÉTER ÉVA-JÁNOSI KINCSŐ: Székelyföldi fürdők

4.3. A Székelyföld legmagasabban (1300 - 1400 m) fekvő telepe a Hargita­fürdő, amely a vulkáni utóműködésekben gazdag Csicsói-Hargita alatt fekszik. A bányavárossá züllesztett fürdőhelynek híres a mofettája és a rendkívül ala­csony hőmérsékletű (6 °C) Lobogó- és Vallatófürdő. 4.4. A Dél-Hargita krátereiben és völgyeiben öt fürdő alakult ki, a Csík­szentimrei Büdösfürdő, a Bányapataki-, a Vermedpataki-, az Aladári-fürdő és a Tusnádfürdő. A híres Bányapataki-, a Vermedpataki- és az Aladári-fürdőnek csak az emléke maradt és a nagy hozamú kénhidrogénes széndioxid gázömlé­sek. A Csíkszentimrei Büdös fejlődő telepe a térségnek, de itt a higanybányá­szat okozott lassan gyógyuló sebeket. A kalcium-bikarbonátos valamint nát­rium-kalcium-bikarbonátos, -szulfátos típusú szénsavas meleg és hidegfürdője nem működik, csak a mofettákat használják. Az Olt szorosban 160 évvel ezelőtt alapított Tusnádfürdő a vizsgált terület egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő fürdője. Kezelőbázisa, ásvány­vizes strandja és mofettája is van. A tusnádi vizek nagy része a nátrium-klori­dos típusú csoportba tartozik. 1977-ben 1140 méter mélységű kutatófúrásból 62 °C hőmérsékletű víz tört a felszínre. A termálvíz nagy ásványi sótartalmú (12783 mg/l) nátrium-bikarbonátos típusú. A Tusnádfürdő északi peremén feltörő langyos sós források körül kezdetleges népi fürdő működik. Nagy kiter­jedésű, vörös színű limonitlerakódása miatt Veresvíz a neve. A tusnádfürdői forrásokból nagy mennyiségű limonit, opál és mésztufa csapódik ki. 4.5. A Hargita nyugati szegélyén kialakult vulkáni platón több, már a 18. században létesült fürdő ismeretes. A Nagy-Homoród völgyében alakult ki az elhanyagolt kápolnási Felszegifürdő és a Lobogó-borvizéről ismert Homoród­fürdő. 4.6. A Kis-Homoród völgyében, Szentkeresztbánya területén két ismert für­dő létezett, a Lobogófürdő és Dobogófürdő. Napjainkban csak a langyos kevert típusú szénsavas nátrium-kalcium-bikarbonátos, -kloridos illetve nátrium-bikar­bonátos, -kloridos típusú források emlékeztetnek a 19. század híres fürdőire. 4.7. A Központi-Hargita kráterét lecsapoló Vargyas-patak jobb partján, 1976-ban feltárt artézi kút mellett létesült a Szentegyházi- vagy Majzos-fürdő. A szabadtéri medencében, 25 °C hőmérsékletű, kalcium-nátrium-bikarbonátos típusú vizet használnak fürdésre. 4.8. A szentegyházi fürdőtől délre ismeretes a Bélmezei vagy Székely­Seltersz nevezetű helyi fürdő. A langyos és a sós borvizek vizét már 1853-ban elemezték. 4.9. A Vargyas-patak keleti mellékvölgyében a 16. században solymászok alapították a Kirulyfürdőt, ahol ma iskolás tábor működik. A fürdőn nagy hozamú langyos, 18 °C hőmérsékletű, nátrium-kalcium-magnézium-bikarbo­nátos, gazdag széndioxid tartalmú víz tör a felszínre. Ettől északra a Tolvajos-

Next

/
Thumbnails
Contents