Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

FÖLDTAN - ÁSVÁNYTAN - HIDROLÓGIA - DEÉ NAGY ANIKÓ: Ásványok a könyvek között - Teleki Domokos és Teleki Sámuel ásványgyűjteménye a Marosvásárhelyi Teleki Tékában

Természetesen a távolról működő elnökség nem zökkenőmentes. Amikor Teleki Domokos apjánál Bécsben tartózkodik, valamennyivel könnyebb a jénai kapcsolattartás. Amint azonban hazatér Erdélybe, nehezebb még a levelezés is. Sáromberkéről, 1798. június 24-én arról panaszkodik Lenznek, hogy több mint két hónapja semmi hír sem érkezett Jénából. Azért ő küldi leveleit és az ásványokat. Pár hónap múlva bekövetkezett halála aztán végleg derékba töri az igen csak ígéretesnek induló társasági tevékenységet. Hogy az ifjú Telekinek milyen elképzelései voltak az elnökségi munkáról, azt egy iratai között fennmaradt német nyelvű feljegyzése jelzi. Többek között ebben arra kéri a társaság titkárát, hogy havonta küldje el neki a mineralogia legújabb eredményeit. Ezt bizonyára a tervezett erdélyi természettudományi társaság számára akarja hasznosítani. Ugyanakkor a tagok beszervezése céljából, a jénai társaság nyomtatott alapszabályzatát és működési törvényeit is kéri. Ezek azonban már csak torzóban maradt elképzelések. Teleki Sámuel fia halála után nemcsak a megkezdett ásványgyűjtést folytatja, hanem a jénai Társasággal is tovább ápolja a kapcsolatokat. Amikor 1802-ben tiszteleti tagnak választják, köszönő levelében azt írja Lenznek: „Minél többre becsülöm ennek a dicséretes tudós társaságnak a törekvéseit, annál jobban értékelem azt a megtiszteltetést, hogy annak tagja lehetek, és hogy a nevemet az évkönyvben megörökítve tudhatom...minden alkalmat nagy örömmel fogok megragadni és kihasználni..., hogy a társulat javát szolgáljam és bizalmának megfeleljek."

12 Hogy a két Telekinek a jénai társaságban kifejtett tevékenysége milyen elismerésnek örvendett, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a jénai ásvány-cabinet bejárati ajtaja fölé a két erdélyi tag arcképét függesztették. 1807 augusztusában a Jénába látogató MAGYAROSI TŐKÉS János erdélyi diák így ír erről a kancellárnak: „...a' Mineralien Cabinetbe vezete Lenz s ennek egyik ajtója felett látván Excellentiád, a'másikon pedig az örökké élő Groff Teleki Domokos képét... Köszönöm néktek Nemzetem, és azoknak, kik a' Tudományokat betsüllik képekbe, hogy Nemzetünknek fényét, és annak Attyát - minden Tudományok és Tudósok igaz Barátját ennyire betsüllettétek. "

23 A két Teleki és a jénai tudós társaság kapcsolatának vázlatos bemutatását nem zárhatjuk le anélkül, hogy ne szólnánk ennek még egy említésre méltó hozadékáról. Arról, hogy tulajdonképpen ennek révén hallhatott Johann Wolfgang Goethe is magyar vonatkozású mineralógiai híreket. Goethe éveken keresztül, mint a jénai egyetem kurátora, figyelemmel kísérte a természettudományos kezdeményezéseket, így az ásványtani társaság tevékenységét is. MiuVICZIÁN István (1998): u m. 12-13. DEÉ NAGY Anikó (1997): i. m. 68.