Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)
FÖLDTAN - ÁSVÁNYTAN - HIDROLÓGIA - DEÉ NAGY ANIKÓ: Ásványok a könyvek között - Teleki Domokos és Teleki Sámuel ásványgyűjteménye a Marosvásárhelyi Teleki Tékában
Domokos németországi utazása idején néhány hetet töltött a kis türingiai egyetemi városban, és kapcsolatot teremtett az egyetem lelkes ásványtan professzorával. Úgy látszik, a rövid együttlét elég volt arra, hogy Lenz felfigyeljen az erdélyi grófra. A természettudományok és különösen az ásványtan iránti érdeklődése, szaktudása meggyőzte őt arról, hogy Teleki alkalmas lesz az elnöki feladatok ellátására. A választás többi indítékának megértéséhez szóljunk néhány szót arról is, hogy ebben az időben, Jénában sok magyar peregrinus tanult. Csak 1796-ban a beiratkozott 236 hallgató közt 26 magyar volt, s ez az arány a következő években még nőtt. 17 Általában a magyarországi és erdélyi diákokról jó véleménnyel voltak a jénai professzorok. Ugyanakkor pontosan ebben az időszakban kezdenek a magyar diákok a teológia mellett a természettudományok felé fordulni. Feltűnő, az ásványtan iránti érdeklődés, amely éppen LENZ professzornak köszönhető. A fennmaradt levelezések azt is jelzik, hogy a jénai tanulmányok befejezése után sem szakad meg a kapcsolat Lenz és magyar hallgatói között. így aztán az is érthető, hogy az általa létrehozott ásványtani társaságban is mindvégig igen sok a magyar. 18 A társaság fennállásának ideje alatt a magyarok száma meghaladta a 200-at. Már a 19 alapító tag között is három magyar névvel találkozunk: BREDECZKY Sámuel evangélikus lelkész, tanár, NAGY Sámuel orvos és MlHALIK Dániel tanár. Bredeczkyt ugyanakkor a társaság magyar titkárának választják („Secretar der ungarischen Nation"). Az ásványtani magyar szakirodalom többször utal arra, hogy a magyarországi, erdélyi ásványtan-földtan fejlődésében, milyen fontos szerepet játszott a jénai Társaság. A természetvizsgálódást illetően a magyar tagok hazatértük után úttörő munkát végeztek. Egyrészt, ösztönzést kaptak az ásványok szakszerű gyűjtéséhez, másrészt, néhányan, a jénai tapasztalatokat jelentős szakirodalmi tevékenységükben kamatoztatták. Amikor Lenz professzor Teleki Domokos jelölését célzó javaslatát megteszi, minden bizonnyal azt is figyelembe vette, hogy az ifjú gróf egy tekintélyes főúri család tagja, Erdély főkancellárjának fia, maga is birodalmi gróf, aki összeköttetései révén is hasznára lehet a társaságnak. De talán a legfontosabb szempont az volt, hogy a társaság gyűjteményének gyarapítását remélte Lenz, hiszen Magyarországot és Erdélyt a korabeli Európa gazdag ásványlelőhelyeként tartották számon. Köztudott, hogy az ásványok gyűjtése a jénai társaság 17 CSÍKI Gábor: A magyar természetvizsgálók szerepe a jénai „Mineralogische Societät" működésében és ennek hatása a hazai földtudomány kialakulására (Adatok a magyar ásványtan történetéhez). = Földtani Közlöny. (Bull. Hung. Geol. Soc.) 1981. 338-349. 18 A Társaságnak 1801-ben például 595 tagja volt, ebből 126 rendes tag (csak jénaiak lehettek), 469 tiszteleti és levelező tag. Utóbbiak közül a németek után a legtöbb, 73 tag, magyar volt (uo. 341).
