Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

Az erdélyi diplomácia és Mikó Ferenc Az erdélyi kormányzásban a külpolitika és a hozzá kapcsolódó diplomácia jelentősége mindig is fontos és meghatározó volt. A diplomáciai szervezet kialakulása - mely egy ország állandó követeinek jelenlétét feltételezte más országokban, - Európa szerte a 16-17. századra esett. Az erdélyi diplomácia ilyen fokú fejlettségéről ebben az időszakban nem beszélhetünk, hiszen állandó követsége csak a Portán működött. Továbbra is az alkalmi követek, követségek küldése jellemezte az erdélyi külkapcsolatokat, s a Porta felé is gyakori volt az alkalmi követek küldése.

66 Mikó Ferenc a különböző hivatali tisztségek betöltése mellett jelentős szerepet játszott az erdélyi diplomáciai szervezetben, elsősorban a törökkel folytatott külkapcsolatok révén alkalmi követként, gyakran titkos küldetéssel mind Bethlen Gábor, mind I. Rákóczi György fejedelemsége idején. Neki is, mint a többi követnek, több feltételnek is eleget kellett tennie ahhoz, hogy kellőképpen tudja a fejedelem érdekeit képviselni. Elsősorban elengedhetetlen volt a követeknek a fejedelemhez való hűsége. Mikó Ferenc, akit nem csak rokoni szálak fűztek Bethlen Gáborhoz, de fiatal legény kora óta Székely Mózes idején bujdosó társa volt, különböző közhivatalok tisztségeit is betöltő, a fejedelem bizalmas embere lévén maximálisan megfelelt ennek a kritériumnak. Másodsorban fontos volt, hogy a követ személyét a másik fél elfogadja, tárgyalásra alkalmasnak találja. A Portára utazó követek tulajdonságához kellett, hogy tartozzék a török természetéhez való alkalmazkodás, az esetleges megaláztatások elszenvedése, a török főember kedvébe való járás stb.

67 Mikó Ferencben mindez megvolt, hiszen évekig járt követségbe a Portára és egy török tárgyalófél, GÖRCSI Mehmet egy alkalommal a következőképpen nyilatkozott róla és egy követtársáról: „Mikor ezekután Mikó Ferenc uram búcsúzik vala, monda az vezér Mikó uramnak: Mond meg az uradnak én szómmal, máskor olyan kevély bolond követet ne küldjön az portára, mint Kamuti vala, mert bizony nem használ vélle. Az mejjére tevé az kezét a vezér, s erősen megesküvék s ezt monda: hogy Isten engem ugy segéljen, hogy Kamuti itt az portán sem az urának, sem az országának nem szolgált, hanem inkább ártott... Ilyen követet küldjen az urad, mint te vagy; mert látom, hogy te is igaz embere vagy az uradnak, és az országnak; véled tudok beszélgetni, de Kamutival nem tudok vala beszélleni. Ugyan te hozd bé az adót is. '^

8 BEN DA Kálmán: Diplomáciai szervezet és diplomaták Erdélyben Bethlen Gábor korában. Századok. 1981. 4. sz. 725 - 730. Dr. BÍRÓ Vencel: Erdély követei a Portán. Kolozsvár, 1921. 4. Borsos Tamás második konstánczinápoli követsége 1618 ápr. 18-tól 1620 ápr. 3-ig. = Erdélyi Történelmi Adatok. II. 1 -284. Szerk. MlKÓ Imre. Kolozsvárott, 1855. 175.