Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

A tisztségviselő nemesség nagy része hivatali pályafutásakor már a fejedelmi tanács tagja volt, vagy tisztségviselése közben vált azzá. Mikó Ferenc a Csík-, Gyergyó- és Kászonszék kapitányi és aludvarmesteri tisztség viselése után, illetve több diplomáciai feladat teljesítését követően vált tanácstaggá, mely az erdélyi fejedelemség legtekintélyesebb pozíciója volt; annak elnyerése mind az adott család, mind pedig a személy számára nagy megtiszteltetésnek számított.

63 Mikó Ferenc a kincstartói tisztség betöltésekor már tanácsos volt, s Bethlen Gábor rokona lévén, jogosan merülhet fel egy kérdés: mennyire rendelkezett megfelelő szakismerettel hivatala ellátásához? Mikó iskolai tanulmányairól nem lehet sokat tudni, de feltehetően nem végzett magas iskolát, hiszen már 16 éves korától Barcsai András, majd Bethlen Gábor szolgálatában állt, de Kemény János - későbbi fejedelem - így emlékezett meg róla: „... ez világ szerént igen értelmes, elmés, expertus, jó bátorságú ..."

64 Bethlen fejedelemségére jellemző volt, hogy az ország irányításának szinte minden területét az ellenőrzése alatt tartotta, azonban mégsem feltételezhetjük, hogy kormányzatának főtisztviselői, még ha nemesi származásúak is, minden szakértelmet nélkülözve vezették volna a rájuk bízott hivatalt, figyelembe véve azt is, hogy ezen időszak a fejedelemség virágkorát jelentette. Mikó Ferenc a kincstartói hivatalt 13 évig vezette. A fejedelemség megalakulása óta az 1600-as évek végéig ő volt az, aki a leghosszabb ideig viselte ezt a címet. Őt megelőzően, 1613 és 1622 között 4 fő töltötte be ezen tisztséget, s feltételezhetjük, ha Mikó megbízhatatlanul, illetve nem a fejedelmi elvárásoknak megfelelően irányította és látta volna el a feladatát, leváltották volna. Mikó Ferencnek, aki Barcsai András apródjaként, majd Bethlen Gábor oldalán harcolva került kapcsolatba a fejedelmi udvarral, néhány év elteltével már lehetősége nyílt bekapcsolódni az országos ügyek intézésébe kormányzati hivatalok betöltése révén. Hivatali pályafutását Bethlen Gábor iránt való húségének és annak a képességének köszönhette, hogy a rá bízott feladatokat a fejedelemi elvárásoknak megfelelően tudta ellátni. Előkelő állását, befolyását, s hivatalait Brandenburgi Katalin, Bethlen István, és I. Rákóczi György fejedelemségének idejében is, egészen az 1635-ben bekövetkező haláláig megtartotta. Halálakor kincstartói, tanácsosi és Csík-, Gyergyó-, és Kászonszék kapitányi tisztséget viselt.

65 Uo. 406-411. Kemény János visszaemlékezései Bethlen Gábor udvartartására. 476. TRÓCSÁNYI Zsolt: i. m. 31-32.