Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

kormányzó és a tanács hozzájárulásával nevez ki kincstartót. Miután ezeket a választási feltételeket törvénybe is foglalták, a fejedelemasszony ennek eleget téve a gubernátor és a tanács hozzájárulásával Mikó Ferencet nevezte ki.

58 Az újra megválasztott kincstartó hatáskörének szabályozása nem különbözött a többitől, lényegében a korábban kialakult gyakorlatot - miszerint az ő kezébe folyjanak az ország mindenfajta fiscalis és más közjövedelmei erősítette meg, néhány kiegészítéssel. Mikó Ferenc I. Rákóczi György fejedelemsége idején is folyamatosan viselte ezt a hivatalt egészen a haláláig. Mikó Ferenc kincstartói tisztségének első említésekor, mint a fejedelmi tanács tagja is fel van tüntetve, így az utóbbi tisztséget is 1622-ben már viselte.

59 A tanács szerepe erősen függött a mindenkori fejedelmi hatalomtól. Amikor erős fejedelme volt az országnak, akkor a tanács szerepe csupán tanácsadói volt, de a fejedelmi hatalom gyengülésével arányosan nőtt a rendek, illetve a tanács meghatározó szerepe. (Az előbbi például Bethlen Gábor idején volt tapasztalható, míg az utóbbi például II. Rákóczi György alatt.) A tanács a fejedelem mellett működő tanácsadó testület volt, amely a fejedelem elé került, a kormányzat valamennyi kérdését érintő ügyek kapcsán tanácsot adhatott, állást foglalhatott, de semmilyen intézkedési-, illetve végrehajtói jogkörrel nem rendelkezett. A tanács állásfoglalása nem volt kötelező érvényű, s a véleményük kinyilvánítását követően a fejedelem önállóan határozott és döntött.

60 A fejedelem maga választotta ki a tanács tagjait, így azok többségében hozzá hú és bizalmas emberei voltak. Többségük Erdély legelőkelőbb családjai közül kerültek ki, de voltak közöttük újonnan felemelkedettek is. Mikó Ferenc családja nem tartozott a régi arisztokrata családokhoz, de székely köznemesi család lévén az újonnan feltörők közé sem sorolható. Ezen tisztség betöltése révén a Mikó család ekkor már az erdélyi főrendek közé tartozott.

61 Azok a hivatalok, illetve tisztségek, amelyeket Mikó betöltött, szinte kivétel nélkül kulcspozíciónak számítottak a fejedelemség kormányzásában. Egyes hivatalok, mint például az udvarmesteri tisztség funkciója veszített ugyan a korábbi szerepéből, de a hivatalt betöltő személy rangja és a fejedelemmel való közeli kapcsolata révén mégis meghatározó volt. Egy-egy tisztségviselő, így Mikó Ferenc hivatali súlyát is növelte, hogy egyidejűleg több, kulcspozíciónak számító tisztséget - mint főkapitányi, kincstartói, és tanácsos - is betöltött.

62 58 EMBER Győző: i. m. 439 - Vö. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. VIII. 314 - Uo. IX. 81-82, 112-115. 59 TRÓCSÁNYI Zsolt: i. m. 31-32. 60 EMBER Győző: Í. m. 434. 61 TRÓCSÁNYI Zsolt: i. m. 406-411. 62 Uo. 42-45.