Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

Erdélyben, illetve a Székelyföldön több Mikó család is élt, őket a helységnévből lett előnév különböztette meg, de a székely hagyomány szerint ők egy törzsből származtak, például: Oltszemi Mikók, Bodoki Mikók, Hídvégi Mikók. A Mikó családnak több jeles leszármazottá is volt, többek között az Oltszemi MIKÓ György, aki 1607-ben Sepsiszék királybírája, majd 1610-ben Háromszék vicekapitánya volt." A MlKÓ család bodoki ágából való Miklós, a családi naplóíró, aki a 17. század első felében munkálkodott Háromszék alkirálybírójaként.

12 A Bodoki Mikó család leszármazottai közül többen grófi címet viseltek a 18- 19. századi Erdélyben. Köztük található MlKÓ Pál, aki 1755-ben, míg Miklós 1772-ben nyerte el ezt a címet.

13 Szintén grófi rangot viselt az a MlKÓ Imre, akinek a nevéhez az erdélyi tudományos akadémiának megfelelő Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulása és működése, valamint az Erdélyi Múzeum című folyóirat megjelenése fűződött. O az, akit Erdély Széchenyijének is szoktak nevezni, s akinek 1876-ban bekövetkezett halálával a Mikó családnak ez a férfiága kihalt.

14 Mikó Ferenc MlKÓ János és Háportoni FORRÓ Borbála gyerekeként született, atyai örökség fejében kapott jószágot Hidvégen. Születésének pontos dátumát nem lehet tudni, de a maga írta Históriáiéban a személyére is vonatkozó információk alapján ez 1585-re tehető." Szüleit korán elvesztette, de voltak testvérei, János és Judit, akikről maga Mikó Ferenc tett név nélkül említést, mikor ezt írta: „...és nem úgy mint magam nevével, árva öcsém, húgom neveivel..."

16 Mikó Ferenc ifjúkoráról csak nagyon keveset lehet tudni; azt is túlnyomórészt a maga írta Históriáiéban, amelyben az országos események mellett olykor a magánéletéről, családjában történt dolgokról is említést tesz. Fiatalon szegődött el Barcsai András erdélyi főkapitányhoz, majd urának halálát követően Bethlen Gábor - aki ezen időben már a fejedelmi udvarban szolgált Báthori Zsigmond környezetében - szolgálatába lépett, és az ő táborában vett részt SZÉKELY Mózes oldalán a Radu ŞERBAN elleni csatában 1603. július 17-én Brassó mellett, amely után Bethlen Gáborral a magyarországi török hódoltsági területre menekült. Erről így emlékezett meg: „Mikor azért Bethlen Gábor, kinek én inasa lőttem vala, immár a brassai harczról való elszakadás után beérkezett volna Nándor-Fejérvárra: ott találtuk BALASSI Ferencet, [...] aztán be" KÖBLÖS Zoltán: /. m. 234-235. 12 Uo. 234-235. 13 Uo. 237, 239; Vö. Révai Nagy Lexikona. XIII. Budapest, 1915. 748. 14 EGYED Ákos: Mikó Imre. = Rubikon. 10. (1999/7). 63 - 66. 15 Hídvégi Mikó Ferenc históriája... 216. 16 Uo. 165.