Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

A török szultán és a magyar király között létrejött zsitvatoroki béke

2 (1606. november 11.) megkötésében - mely a tizenötéves háborút zárta le - Erdély a két fél között közvetítő szerepet töltött be. A törökkel való egyezkedés leglényegesebb vívmánya Erdély részéről a következő volt: a Porta kötelezte magát arra, hogy Erdély tudta és részvétele nélkül nem fog alkudozásokba bocsátkozni a bécsi udvarral.

3 Bocskai István halálát (1606. dec. 29.) követően Erdélyben ismét zűrzavaros időszak kezdődött, amelynek BÁTHORI Gábor uralma (1608-1613) nem hogy véget vetett volna, inkább tovább nyújtott és mélyített. A Havasalföld ellen indított támadása, a szászok elleni katonai fellépése, végül Bethlen Gábor elűzése és a törökök haragja együttesen okozta fejedelemségének a végét. Bethlen Gábor volt az, aki török támogatással történt fejedelemmé választását követően konszolidálta Erdély gazdasági, politikai helyzetét, és a fejedelemség történetének legnyugodtabb esztendői következtek; ezen időszak alatt nem folyt háború az ország területén. Továbbra is fenntartotta törökbarát, illetve Habsburg-ellenes politikáját annak ellenére, hogy jó kapcsolatot próbált kiépíteni a magyarországi rendekkel, illetve a Habsburgokkal is. A Porta engedélyével bekapcsolódott az 1618-ban elkezdődő harmincéves háború cseh szakaszába, amely során a királyi Magyarország támogatását is magáénak tudhatta. Noha 1620 augusztusában Magyarország királyává is választották, s ezáltal lehetősége nyílt a két országrész egyesítésére (melyre Bethlen Gábor többször is kísérletet tett), török nyomásra - mely az erdélyi fejedelemség elvesztését helyezte kilátásba -, illetve a magyarországi főurak elfogadhatatlan koronázási feltételei miatt, nem koronáztatta meg magát. Szintén az országegyesítés megvalósításának céljából indított hadjáratot 1623-ban és 1626ban is a Habsburgok ellen, mely részben a politikai konstelláció, részben a magyar főurak elmaradt támogatásának következtében nem valósulhatott meg. Bethlen Gábor halálát követően felesége, BRANDENBURGI Katalin, majd id. BETHLEN István került a fejedelemség élére, de hatalmukat nem tudták megtartani, így rövid időn belül, 1630-ban I. Rákóczi Györgyöt választották fejedelemmé.

4 Mivel ő észak-magyarországi családból származott - idegennek számított Erdélyben - így elsődleges célja hatalmának megszilárdítása volt, s csak annak belső megerősödését követően fordult a külpolitika felé. 2 A zsitvatoroki béke értelmében a két fél ígéretet tett arra, hogy mindenféle ellenséges behatolást, várvívást megszüntetnek, a rabokat visszaszolgáltatják, a meglévő várakat mindkét oldalon rendbe hozathatják, de újak építését megtiltották. Vö. ÚjVÁRY Zsuzsanna: „Nagy két császár birodalmi között". Budapest, 1984. 154- 155. J Erdély története. I. Szerk. MAKKAI László - MÓCSY András. Budapest, 1987. 536-537. 4 Erdély története. II. köt. Szerk. MAKKAI László-MÓCSY András. Budapest, 1987. 689-694.