Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - BOTÁR ISTVÁN: A csíkszenttamási Csonkatorony 2003. évi régészeti kutatása
5. kép. A 4. szelvény nyugati metszetfala. Jelkulcs 1: humusz; 2: fehér tört kavics (1994); 3: bontási omladék (18. század); 4: felső téglapadló habarcságya; 5: kevert, téglás leásás; 6: barna homokos feltöltési réteg; 7: alsó járószint meszes rétege; 8: világosbarna agyagos feltöltés; 9: építési réteg; 10: barna, sírbetöltés; 11: barna, agyagos föld; 12: sárga agyagos föld; 13: sötétbarna, kevert föld; 14: világosbarna, homokos-meszes réteg; 15: barna homokos, kevert föld; 16: erősen kevert, meszes-habarcsos-köves föld; 17: meszes, habarcsos, homokos réteg; 18: sötétbarna föld; 19: fekete, tömött föld; 20: sárga agyagréteg; 21 : fekete tiszta, tömött föld; 22: fekete föld sárga agyagrögökkel; 23: fekete föld habarcsrögökkel. Szintén az omladékrétegből került elő néhány körtetagos boltozati borda orrészének töredéke, egy nyíláskeret töredéke és a szentségtartó fülke alsó párkányának töredéke. 3 A legfelső téglapadló nyomait az északi fal mentén sikerült azonosítani, néhány eredeti helyén maradt padlótégla -109 cm-en jelentkezett, a téglákat, ül. a hordozó habarcsos felületet azonban nagy részben felszedték. Alatta viszonylag tiszta homokos feltöltés volt, ami az alsó, 2. járószintet borította. Ennek csak csekély, habarcsos maradványát találtuk meg az É-ÉK-i sarokban, mely a faltól indulva erősen lejtett: a fal mentén -107, -118/-130 cm. Ez utóbbi padlótégláinak elhelyezése után készült a középkori épület utolsó kimeszelése. A padló alatt vastag földfeltöltés volt, mely egy habarcsos felszínt borított. Ez a gótikus bővítés építési szintjével, rétegével azonosítható. Szintadatai: - 129/- 133 cm. A falak alapozásának alját mindenhol azonos mélységben értük el. Az alapfal külső, kis szakaszon észlelt alapozási árkában olyan freskótöredéket találtunk, 3 Hasonló, de jóval kopottabb, in situ helyzetű analógiája található a karcfalvi templom szentségtartófülkéje alatt. A töredék funkcióját RÁcz Miklós határozta meg, segítségét köszönöm.
