Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
SZEMLE - SZŐCS JÁNOS - GYARMATI ZSOLT: Új szelek és régi reflexek a mai székelyföldi román történetírásban. (Liviu Boar: A csík-, gyergyó- és kászonszéki románok a XIX. században)
iratában 24 . Más dokumentumok is említik román származását, így az 1648-as, beöltözéséről szóló irat („natione Valachus ex parenübus Schismaticis"). 25 Szülei valószínűleg kisnemesi családból voltak. A „Joannes Kájoni de Kis Kájon" megjelölésben a Kiskájon helységnevet csupán a család származására vonatkozó előnévnek tartjuk. A Kolozs megyei Jegenyén született, ahol saját bevallása szerint magyar pap keresztelte. 26 KÁJONI Judit nevű nővéréről úgy tudjuk, hogy nemes RÁCZ Istvánhoz ment férjhez Csíkszeredába. 27 Az tény, hogy saját nevét „Ioan CÄIANU" formában soha nem írta le. Aláírásai alapvetően három formában fordulnak elő: „Joannes KÁJONI", „Joannes KAIONI"és KÁJONI János. A „Joannes CAIONI" névváltozatra csak egy Kájoni által 1680-ban készített kronosztikon betűiből következtethetünk. 28 A „Ioan CĂIANU" névváltozattal első alkalommal 1936-ban találkozunk. 29 KÁJONI románul egyetlen szót sem írt le, művei többsége magyar nyelven, kisebb része latinul látott napvilágot. Életművét szemlélve, mindenki számára teljesen világos, hogy a magyar kultúrát vallotta magáénak, valamint a Szent Istvánról elnevezett magyar erdélyi ferences kusztódia érdekeit védte. A mellékletben közreadott források sorában, véleményünk szerint a legfontosabbak a román nyelvű felekezeti elemi oktatás beindításáról, fejlődéséről szólnak. Ilyen irányú próbálkozások a görög katolikus községekben, amint ezt a szerző is jelzi, már a 18. század végétől történtek, valójában azonban az elemi oktatás itteni beindítására csak később került sor. 30 Aron BOER görög katolikus esperes 1846-ban a csíkszéki gyirás gyűléshez intézett levelében joggal panaszolja fel a görög katolikus községek szegénységét, és kér támogatást: „A kántoroknak állandó lakhelyük és oskolaházuk egyáltalán nincsen" - állítja az esperes. A görög katolikus „megyék" szegénysége okán a parókiák részére a harmincadi jövedelemből kér részt, anyagi se24 KÁJONI János: A csíksomlyói ferences templom régi orgonájának felirata. Szárhegy, 1664. Csíki Székely Múzeum gyűjteménye. Jelzete: Ltsz. 6249. 25 DIAMANDI, Saviana - PAPP Ágnes: Codex Caioni saeculi XVII (Facsimile). Bucureşti - Budapest, 1993. (Musicalia Danubiana 14/A-B). Vol. 14 A, p. 57. és 130. lábjegyzet. 26 KÁJONI János: Fekete Könyv. 1683 - 1684. f. 45v. Csíksomlyói Ferences Rendház Könyvtára. Jelzete: A V 10/5257. 27 Kájoni latin-magyar versgyűjteményében, a Hymnariumban olvasható sógorának halotti búcsúztatója, Kájoni szerzeménye. = Hymnarium. Csíksomlyó, kb. 1659- 1677. p. 813. Csíksomlyói Ferences Rendház Könyvtára. Jelzete: A V 3/5250. - Lásd: még: KÁJONI János: Fekete Könyv ... f. 82r és f. 82v. 28 A kronosztikon a Cantionale c. 15-16. századi kézirat utolsó levelén olvasható. Csíksomlyói Ferences Rendház Könyvtára. Jelzete: A V 5/5252. 29 SIMONIS, George: Din începuturile muzicii româneşti, Ioan Căianu (1629-1687). Arhivele Olteniei, 1936. 30 BOAR, Liviu: i. m. 159, 162-171,322-325.
