Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
MŰTÁRGYVÉDELEM - MARA ZSUZSANNA: Egy 18. századi fülkés barokk szobor restaurálása. - Szent Anna tanítja a gyermek Máriát
A szobor állapota A fülke védőszerepet is nyújtott, ezért a benne levő szoborcsoport viszonylag jó állapotban maradt meg. A fa nem volt rovarfertőzött. Kisebb hiányok mutatkoztak a festékrétegben, ami helyenként megrepedezett és feltáskásodott (valószínűleg a közeli fényforrás miatt). A faragások egy része letört, elkallódott. A lüszterezett felületeken megfolyt a lakk, elszíneződött, megbarnult. Előnye mégis, hogy éveken keresztül védőréteget biztosított az alatta levő fémfelületnek (jelen esetben ezüst), megóva azt a korróziótól. A szoboregyüttesen használt színes lakkok a sárga, a vörös, a zöld és a berlini kék(?). A sárga lakkot, ún. aranyfirniszt (auripetrum vagy aranylakk) Anna palástjának külsején, illetve a szobor kevésbé szembetűnő részein, a trón és posztamens oldalának színezésére használták. Ennek oka a takarékosság is lehetett, mivel az aranyfólia igen drága volt. Az aranyozás is helyenként megkopott, látszani hagyva a bóluszos alapozást. Az egész felületet utólagos pótlások, javítgatások, átfestések jellemezték. A fülkén elvégzett konzerválási és restaurálási műveletek Az UV sugárzás, a tárgyban kialakuló helyi feszültség, a fa állandó tágulási és összehúzódási folyamata, a hőmérséklet-változás, majd ennek következtében a páratartalom-ingadozás, mind a fa lassú kiszáradásához, a festék- és lakkréteg öregedéséhez, feltáskásodásához és lepergéséhez vezet. A fizikai reakciókon kívül fotolízis 7 , valamint fotokémiai reakciók (irreverzibilisek és nagyon komplexek) is mennek végbe. 8 A fülkéről, a szoborcsoport eltávolítása előtt száraztisztítással, puha szőrű ecset segítségével, eltávolítottam a felületi porréteget. Ezután kivettem a szoboregyüttest és véglegesen eltávolítottam a károsító hatású kis villanykörtét (3. kép). A továbbiakban nedves tisztítást alkalmaztam a lakkrétegben megkötődött szennyeződés eltávolítására, mely besötétítette az intarziás berakást. Előzetes próbák alapján, terpentin (29%), etilalkohol (70%), lenolaj (1%) és 7-10 csepp ammónium-hidroxid keverékét találtam a leghatékonyabb tisztítószernek. A hátoldal tisztításához etilalkohol és desztillált víz 1:1 arányú keverékét használtam (4. kép). A fülke belső felében a festékréteg viszonylag jó állapotban maradt meg, szilárdításra nem volt szükség. A tisztítást tojásemulzióval (1:3 arányban) 7 A fény - energiát adva le a molekulákat képező atomoknak - elszakítja az anyagokban levő kémiai kötéseket, és ezáltal megváltoztatja az anyag tulajdonságát. 8 Aurel MOLDOVEAN U; Conservarea preventivă a bunurilor culturale. Bucureşti, 1999. 108-120.
