Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰTÁRGYVÉDELEM - MARA ZSUZSANNA: Egy 18. századi fülkés barokk szobor restaurálása. - Szent Anna tanítja a gyermek Máriát

gáton már a 2. században nyoma van tiszteletének, de általánossá csak a keresztes háborúk után vált. Nagy terjesztője volt TRITHEMIUS Tractatus de laudibus s. sanctissimae Annae című munkája (1494). Ünnepe a katolikusoknál július 26-án, a görög egyházban december 9-én van. Szent Anna (Kr. e. 1. század második fele) a Boldogságos Szűz Mária édesanyja. Nevét és élete egyes eseményeit az ún. apokrif (a keresztény teológiának a görög „elrejtett" szóból származó fogalma

1

) írásokból, pontosabban JAKAB protoevangéliumából ismerjük. E szerint Anna egy betlehemi pap, MÁTÁN leánya. Két nővére is volt, MÁRIA és SzÓBÉ. Annát a galileai származású JOACHIM vette feleségül. Hosszú idő után kapták Istentől gyermeküket, MÁRIÁt, akit három éves korában a jeruzsálemi templomban Istennek szenteltek.

2 Ikonográfiái szempontból több Anna-ábrázolást is megkülönböztetünk. Önálló ábrázolásai a 13. századig az Istenszülő-képekhez hasonlítanak. A szigorú bizánci stílust fokozatosan felváltja a szereplők természetes csoportosítása és életkoruk megfelelő megkülönböztetése, amikor kialakul a később oly gyakorisággal ábrázolt Szent Anna harmadmagával (Mettercia) képtípus. E téma elterjedése után más képtípusokon is Annát idősebb nőként, kendővel vagy főkötővel, általában (zöld) köpenyben és (vörös) ruhában ábrázolják.

3 Anyjával, EMERENCIÁval is bemutatják, ezek az ún. Anna negyedmagával képtípusok. Léteznek Nagy Szent-család képek, melyek középpontját Anna harmadmagával adja, valamint a jelenetszerű képek, amikor a Gyermekkel foglalkozik vagy a törülközőt tartja a fürdetésnél, és nem utolsó sorban, megemlítendők az életéből merített különböző jelenetek ábrázolásai.

4 Ez utóbbiak általában a Mária vagy Jézus életét bemutató kép-ciklusokhoz tartoznak, például a Mária-legenda fő jelenetei: Joachim áldozatát visszautasítják a papok; Joachim a pusztában; az angyal hírül adja Mária fogantatását; találkozás Annával az aranykapunál; Mária születése; Mária bemutatása a templomban; Máriát anyja, Anna tanítja; Mária eljegyzése Józseffel.

5 A Szent Anna tanítja Máriát képtípus a barokk korban alakult ki. Nagyon sok változata létezik azóta, festmény, illetve szobor formájában, amelyek magukban hordozzák a művész egyéni stílusát, a kor szellemét. 1 Magyar Virtuális Enciklopédia. HORVÁTH Pál összeállítása. MTA, Budapest, 2003. http://www.enc.hu/lenciklopedia/fogalmi/teol/apokrif.htrn 2 Magyar Katolikus Lexikon. I. A-Bor. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1993.292. 3 A keresztény művészet lexikona. Corvina, Budapest, 1994. 25. (eredeti címe: Verlag Herder: Lexikon der christlicher Kunst. Themen, Gestalten, Symbole.) 4 Magyar Katolikus Lexikon. I. ... 292-293. 5 Dr. ENTZ Géza: Ikonográfia. A Képzőművészeti Főiskola Restaurátor- és Konzervátorképző Intézetének jegyzetei. KMI, Budapest, 1989. 31 -32.