Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata
Az oktatás tárgykörébe tartozó csíkszentmiklósi kéziratok egy részét az elején SÁNDOR Lajos helybeli plébánosnak tulajdonítottam. O 1813-ban hunyt el. Újabban, ugyancsak bizonytalanul, inkább KEDVES István (1782 - 1864) plébánostól származtatom, ő gyergyóremetei, gyergyóalfalvi plébános volt, majd az udvarhelyi gimnázium igazgatója. 1831-től kolozsvári plébános és iskolafelügyelő. 18 Az elemi oktatás kulcskérdése minden időben az írás és olvasás megtanítása. Az olvasástanításnak nagy múltja volt ugyan, ennek ellenére a régi módszer századokon át a tanulást nehézkessé, bonyolulttá tette. A hangösszevonás, az értelmetlen szótagsoroknak a begyakorlása megnehezítette a gyermekek számára az olvasás elsajátítását: ab, eb, ib, ob, öb, ub, üb; ba, be, bl, bo, bö, bu, bü; ad, ed, id, od, öd, ud, üd; da, de, di, do, dö, du, dü és így tovább. Minden magánhangzót sorra minden mássalhangzóval összekapcsoltak és fújták ezt csoportosan, vég nélkül. MÉSZÁROS István megállapítása nyomán írjuk, hogy a 17-18. században két évig tartott, míg minden gyermek begyakorolta az összes betűt és szótagot: „A serényebb elméjűek is kénytelenek 3-4 évet eltölteni, míg valamennyire megtanulnak betűzni és olvasni. " Későre tanultak meg olvasni, írni. Legtöbbnek a tanulók közül, bizonyára hiányzott az ábécés könyve. Azonban úgy gondoljuk, hogy a csíksomlyói gimnázium kisiskolájába beiratkozott elemisták nagyobb része idejövetelekor valamelyest már tudott olvasni és írni. ,q A gimnázium anyakönyve, továbbá egy 1774-es kimutatás, jelentés lényeges adatokkal szolgálnak a gimnáziumi osztályokat illetően. A fennebb már jelzett kimutatás tartalmazza a gimnáziumi osztályok megnevezését, a tanárok nevét, a tanulók osztályonkénti számát. De talán a legfontosabb rovata az egész kimutatásnak a tankönyvek osztályonkénti felsorolása. Ami viszont igen meglepő, az a számtankönyvek teljes hiánya a középiskolában. 20 Ha tehát a gimnáziumi osztályok nélkülözték a számtankönyvet, akkor kérdéses, hogy az elemi osztályok tanultak-e egyáltalán számtant? DANKANITS Ádám írja, hogy a 18. század első felében a nagyenyedi diákok „ráizentek" KOLOZSVÁRI professzorra, hogy tanítson filozófiát és zsidó nyelvet, mert a mértannak nem látják semmi hasznát. BOLYAI Farkas a GAUSS-hoz írt levelében arról szól, hogy: „A matematika itt nem kell senkinek, tanítványaim közül csak kevésnek van hozzá érzéke. Művemet csomagolásra használom." 21 A csíksomlyói gimnázium 18 BEKE Antal: Az erdélyi papnövelde történeti vázlata. Gyulafehérvár, 1870. 112, 145, 166; A csíkszentmiklósi római katolikus plébánia levéltára. Az írott forrásokat GERGELY Géza plébános úr segítségével találtam meg. Köszönet érte. 19 MÉSZÁROS István: i. m. 58-61, 189. 20 CsLt. 27/XXX/1774/ 3. 21 DANKANITS Ádám: A hagyományos világ Erdélyben. írás, olvasás és műveltség. = Élet és Tudomány. 1980. VIII. 1. 31. sz. 882 - 886.
