Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata

(1780 - 1790) idején erőltették, de tanítását a hatóságok később újból szorgalmazták. Minthogy Csíksomlyón az elemistákat a középfokú, ún. latin iskolára készítették elő, már az elemiben elkezdődött a latin elsajátítása. A Királyi Szabályrendelet (Norma Regia) 1781-ben a principia osztályról szólva, kimondja: „a fiúk már az elemiben tudnak (latinul) deklinálni, fokragozni [...], sőt a szóegyeztetés 14 szabályát is megtanulták". Az erdélyi kormányszék, II. József uralmát követően, 1790-ben a kisiskolák részére a következő utasítást adta: „az ifjúság hazai nyelven taníttassék a keresztény tudomány elemeire, olvasásra, írásra, számolásra; a fő nemzeti iskolákban [...] Csíksomlyón, Udvarhelyen és Marosvásárhelyt a latin iskolákra is készíttessék elő. " FOGARASSY Mihály, az erdélyi normális elemi iskolák igazgatója 1831-ben nehezményezi, hogy a kisiskolákban már az első osztályban elkezdik tanítani a latint a magyar és a német nyelv rovására. Utasítása nyomán a tanítók a jövőben ezt csupán a III. elemiben tehetik. A gimnázium épületét 1668 - 69 körül emelték. 1699-ben javításra, átépítésre szorult. Ezt követően nagyobb építkezésre majd csak a LUKÁCS Mihályféle alapítvány birtokbavétele után adódott lehetőség. LOSTEINER Leonard ferences szerzetes 1777-ben erről ezt jegyezte le: „Anno 1733 [...] pro Classibus Rhetorices, Poeseos, Simul ac elementáris Scholae...", tehát a retorika, a poétika, és hasonlóan az elemi iskola részére építettek fából emeletes iskolaházat. A földszinti jobbszárny az elemistáké volt. Késóbb a 6 tanterem közül kettőbe az elemisták jártak.

5 Kik és hányan jártak a csíksomlyói gimnázium kisiskolájába? Az 1668- 1848 közötti 180 évet kitevő periódusból 65-re rendelkezünk statisztikai adatokkal. A kimutatások zöme az 1770 - 1846-os évekből maradt fenn.

6 A legtöbb elemista természetszerűleg Csíkszentdomokostól Tusnádig, a Csíki-medence falvaiból került ki. Ritkábban Gyergyóból, Gyimesből, Kászonból, Felső-Háromszékről és még ritkábban a moldvai magyar településekről. 5 BANDI Vazul: i. m. 5, 14, 19, 32-33, 37, 41 -42, 48-49, 52-53, 62-63, 182, 254-255. LOSTEINER Leonard: Cronologia topographico-chorographica...\lll. 666. Kézirat. - Fr. P. RAPHAIN Ágoston 1754. május 13-i Gyulafehérváron írt Levele, amelyben a gimnáziumtól kér jelentést. A csíksomlyói kolostor könyvtára és levéltára; CsLt 2

7/XXX/1774/3. Uo. 72/782/34. 6 BANDI Vazul: i. m. 12; SAVAI János: i. m. 391, 393, 400. - Catalogus... A csíksomlyói gimnázium anyakönyve 1770- 1846. CsLt. 72/782. 10, 19, 25, 44, 48, 52, 62, 72, 90, 106, 130, 133, 142, 144, 150, 151 -155, 160, 167, 172, 176, 180, 186, 192, 196, 206, 210, 212, 215, 219, 222, 225, 238, 253, 263, 265, 285, 315, 331, 349, 376-377, 396, 405, 414, 423, 430, 438, 445, 452, 458, 463, 470, 477. A tanulók számát illetően lásd még a Mellékletet is!