Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - ROZSONDAI BÉLA: Erdélyiek bejegyzései ifj. Pápai Páriz Ferenc Emlékkönyvében

A már említett Georg Sigmund LIEBEZEIT

62 (1689-1739) Alberti, illetve Stahl elnökletével disputált, majd szerzett orvosdoktori fokozatot, s lett szülőhelyén, Sopronban városi orvos (poliater). Az Academia Leopoldina és 1723-tól a berlini Tudományos Társaság tagja. BÉL Mátyást segítette országleíró munkájában. CSÚZI CSEH János" (1677 körül -1732) Franekerben doktorált 1702-ben, aztán Ácson, majd Győrött lett lelkész és orvos. Bejegyzése szerint 1712 októberében Halléban volt, talán mikor a híres összenőtt szőnyi ikerpárral járta Európát. CSÉCSI János

64 (1689 - 1769) több országban végzett tanulmányai után Sárospatakon lett tanár. Apja, az említett id. Csécsi János (1650- 1708), aki szintén Sárospatakon volt tanár, a magyar helyesírásról függeléket írt id. Pápai Páriz Dictionariumához. SÉRCZI Lőrincről

65 (működött 1708 - 1712) csak annyit tudunk, hogy Gyulafehérváron: tanult, aztán Halléban és Franekerben volt teológus hallgató. PATAI János

66 (műkcjdött 1706-1717) neve akadémiai anyakönyvekben és peregrinusok leveleiben is előfordul; személyét nem sikerült biztosan azonosítanunk. Az a szászvárosi lelkész lehet, aki aztán 1712-ben Odera-Frankfurtban disputált,

67 1713-ban Halléban volt, még az évben haza indult, és 1717-ben Erdélyben tartózkodott. Bejegyzésében ALCIATO Emblematá]ábó\ hoz két sort, az Amiciţia etiam post mortem durans címűből: „Arentem Senio, viridam quoque frondibus ulmum, / Complexa est viridis [az eredetiben: viridí] vitis, opaca coma. " (A vénségtől száraz, de még levelekkel zöldellő szilfát / Átölelte árnyékos lombjával a zöld szőlő.) Ifj. Pápai Páriz albumának hollandiai bejegyzői közül néhány professzort még a következő nemzedékhez tartozó Bod Péter is emleget.

68 Bernhard ALBINUS

69 (1653-1721) és Hermann BOERHAAVE (1668-1738) munkásságából fejlődött ki a híres leideni anatómiai iskola. Albinus, a dessaui polgármester fia, 1676-ban Leidenben szerzett orvosdoktori fokozatot. Odera-Frankfurtban lett professzor, majd Berlinben a választófejedelem udvari orvosa. 1702-ben elfogadta a meghívást Leiden orvosi tanszékére. SZÁLA Erzsébet: Liebezeit Zsigmond György. = Uő: Sopron tudomány- és technikatörténetéből. Sopron, 1997. 10, 33 - 41; JÖCHER - ADELUNG; SZINNYEI; ÚMIL. JÖCHER - ADELUNG II. 577; Pallas; JÖCHER ; ÚMIL; ZOVÁNYI - LADÁNYI. AlbUtr 111; MÉL; MNL; Pallas; SZINNYEI; ÚMÉL; ÚMIL; ZOVÁNYI - LADÁNYI. AlbFran 300; Peregrinus 17, 407; SZABÓ -SZÖGI 425. DÁNÉ István: i. m. 28; Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest: i. m.; PINTÉR Gábor: i. m.; GRAAF; JAKÓ - JUHÁSZ 124; Peregrinus; SZABÓ - SZÖGI 359; SZINNYEI; ZOVÁNYI - LADÁNYI. PATAI János: Dissertatio theologica de quatuor novissimis. Francofurti ad Viadrum, 1712. Eelsőcsernátoni Bod Péter önéletírása. = A másik magyar haza, 1750-1790. Bod Péter, Rettegi György et. al. írásaiból. Bev. JANCSÓ Elemér. Budapest, [1942]. 1-43. (Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről 8). ADB; AlbSchLeid 2; JÖCHER; JÖCHER - ADELUNG; MlCHAUD; NDB; NNBW IV. 21.