Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - RICHTER PÁL: Napja Isten haragjának - egy temetési ének írásos emlékei és néphagyományban élő változata
Di - es i - rac di - es il - la. sol - vet sae - clum in fa - vil - la. te - ste Da - vid cum Sy - bil - la. 12/c kottapélda 51 Tercpárhuzamban haladó dallamukkal az olasz nyelvterületről származó adataink azt a feltételezést erősítik, mely szerint az I. és II. dallamalakok a sequentia eredetileg többszólamú letétjéből önállósultak (lásd: 39. lábjegyzet). Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget sem, hogy II. dallamunk a sequentia záró vagy refréndallamaként létezett (lásd a lengyel, morva és moldvai példákat), és az I. dallamalak valójában szövegromlás eredménye. Nagyterccel lejjebb megismételt első sora könnyen létrejöhetett úgyis, hogy valamely kódex lejegyzője másolási hibaként egy sorral lejjebb írta be a dallamot, vagy tévesen tette ki a sor elejére a kulcsot. A középkori kódexekből jól ismert az ilyen típusú szövegromlás, amellyel az első két sor terccel lejjebbi transzpozíciója olasz adatainknál szintén magyarázható. Ebből viszont az következne, hogy tulajdonképpen egyetlen dallamról beszélünk, a II. dallamalakról és annak elírt változatáról (I. dallamalak). Ez esetben a két dallamalak különböző irányból és forrásból kellett hogy elterjedjen a Kárpát-medencében, és a „hibás változat" a hagyományban keveredve más, hasonló tematikájú dallamokkal, a sorzáró 2 kadencia átvételével létrehozta az I. dallamalakot. Kájoni által az Organo-Missaléba lejegyzett Dies irae-dallam története még mindig nem zárható le megnyugtatóan. Kérdéseinkre választ csak további kutatások adhatnak, feltételezéseinket csak újabb történeti és népzenei adatok erősíthetik meg, vagy cáfolhatják. RICHTER Pál Budapest richter@zti.hu 51 Ticino kanton (Svájc).
