Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - RICHTER PÁL: Napja Isten haragjának - egy temetési ének írásos emlékei és néphagyományban élő változata

még azonosítatlan.

9 Kájoni letétjei, a basszus szólam fölé lejegyzett egyetlen énekszólam a kezdő, kevés gyakorlattal rendelkező orgonista számára is lehetővé tették az ének kísérését, és egyfajta alapszintet jelentettek.

10 Népzenei vonatkozással bíró tételt a Sacri Concentus kivételével mindegyik gyűjteményben találunk. A népének-repertoár mellett jelentős a világi énekek, a hangszeres és különböző népszokásokhoz köthető dallamok jelenléte is. A Kájoni által lejegyzett anyag néphagyománnyal való kapcsolatrendszerét az eddigi kutatások általában már meglehetős alapossággal feltárták," de újabb fejlemények, adatok napvilágra kerülése esetén szükségessé válik egyes tételek újra tárgyalása. A továbbiakban az Organo-Missaléban rögzített Dies irae sequentia dallamát mutatom be, mint jellemző példát zenetörténet és népzene zegzugos kapcsolatrendszerének illusztrálására a legújabb kutatási eredmények tükrében. Dies irae, dies illa (A haragnak ama napja) kezdődik CELANÓI Tamás költeménye, a halotti mise sequentiája, melynek középkori dallama, jobban mondva a dallam első 2 sora az európai zenetörténet legtöbbet idézett dallamainak egyike (1. kottapélda). A gregorián dallam gyakran szolgált különböző, a halál, illetve a végítélet témakörből merítő kompozíciók alapjául.

12 Di - es i - rae dt - es il - la. sol - vel in la - vil - la 1. kottapélda 9 A szólamredukálásokról lásd RICHTER Pál: A ferences rend dallamkészlete... i. m. 7-8, 12, 22. 10 A Kájoni kézirataiban rögzített kísérési mód a dallamok harmonizálásában a vízszintes irányú, szólamokban való gondolkodást figyelmen kívül hagyja, és csak a függőleges hangkapcsolatokra, az akkordokra összpontosít. Az orgonakísérési gyakorlatról részletesen lásd RICHTER Pál: Kvint- és oktávpárhuzamok a 17. századi orgonakísér êtes kéziratokban. = Zenetudományi Dolgozatok. Szerk. GUPCSÓ Ágnes. Budapest, 1999. 239-256. - Uő: A ferences rend dallamkészlete... i. m. 22-28. 11 PAPP Géza: A XVII. század énekelt dallamai. (Régi Magyar Dallamok Tára II.) Budapest, 1970. SZENDREI Janka-DOBSZAY László-RAJECZKY Benjámin: XM-XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben. I—II. Budapest, 1979. - RICHTER Pál: Close Relationships Between Pièces in Ioannes Caioni 's Manuscripts and Folk Music. = Musik im Umbruch / New Countries, Old Sounds? Beiträge des Internationalen Symposiums in Berlin (22-27 April 1997). Szerk. REUER, Bruno B. München, 1999.353-367. 12 Ezek közül a legismertebbek: Berlioz: Fantasztikus szimfónia; Schumann: Szenen aus Goethe's Faust; Liszt: Haláltánc; Saint-Saëns: Danse macabre.