Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT: „Hány csép vért hullatott edes Jesusotok, / Én mingyárt meg mondom, ide halgassatok!" - A csíksomlyói misztériumdrámák egyik legősibb motívuma

Hálát adgyunk tehatt, oly nagy jo voltáért, Telyes életiben való munkájaért, Sok szenvedesiért, s végre hálát álgyuk, És imádgyuk Kristust mind ezekért. Ő szenvedésének nem egyéb volt óka, Hanem é világnak ocsmány bujasága, Kevélyek, fősvények, s bujáknak rutcsága, Irigyek, resség, s háragtárto gonoszsága. Árvák s őszvegyékét ártatlan hurczolok, És szegények vére as véretekit ivók, Hamis tőrvénytevők, hamis usurások Kenosztűk

30 á Christust inkább mint á sidók. Finis."

31 Krisztus kínjainak ilyen naturalisztikus ábrázolásával csak elvétve találkozunk a barokk kori és a 19. századi kegyességi irodalomban. A motívum eredete a késő középkor századaiba vezet vissza. RADÓ Polikárp szerint a túlzott realizmus, a mindent a maga vaskos valóságában szemlélő és ábrázoló módszer a gótika lelkiségére volt jellemző. Ekkor került elő a kereszten szenvedő Krisztus a maga realisztikus ábrázolásában. Ekkor lett az ókori „Feltámadás" temploma a „Szent Sír" templomává. Nem utolsó sorban - éppen ferences hatásra - hozzájárult a Vir Dolorum tiszteletének megerősödése a 14. században.

32 Néhány 14- 15. századi kódex szerint Krisztusnak 5456 sebe volt, és szenvedése közben 28.430 vércseppet hullatott. A gótikus realizmus a liturgiában a látás realizmusaként valósult meg.

33 A gótikus lelkiség e vonását a barokk kori ferences kiadványok örökítették tovább. Legjelentősebb példája a Makula nélkül való tükör című rendkívül népszerű Krisztus- és Szűz Mária-életrajz. A dramatikus jegyeket hordozó, egyértelműen középkori forrásokon nyugvó olvasmány - mely a csíksomlyói misztériumdrámák egyik legfontosabb forrása - eredetileg Martin VON COCHEM (1634- 1712) kapucinus szerzetes műve, a Das grosse Leben Jesu 30 Kenosztak (kínozták) [értelem szerint javítva]. 31 Csíksomlyó, 1736. április 30. Végszóként Servus Secundus szavai. = Liber exhibens... i. m. 1105-1106. 32 A ferencesek által terjesztett Vir Dolorum tisztelet európai terjedését részletesen elemzi: ERDÉLYI Zsuzsanna: Aki ezt az imádságot... Elő passiók. Pozsony, 1999. - Uő: A ferences lelkiség jelenléte a népi szent költészetben. = A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára. I—II. Szerk. ŐZE Sándor és MEDGYESY-SCHMIKLI Norbert. Piliscsaba-Budapest, 2005. 799-825. (Művelődéstörténeti Műhely Rendtörténeti konferenciák 1/2). 33 RADÓ Polikárp: A megújuló istentisztelet. Múlt - jelen - jövő. Budapest, 1973. 10-71.