Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - EGYED ÁKOS: AZ Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulásának előzményei

őfelsége k. megegyezése hozzájárulván Ferdinánd Múzeumnak neveztetik". Az uralkodói megerősítésre azonban hiába vártak Erdély rendéi. Az erdélyi országgyűlés felterjesztésével egyidőben a húsz tagból álló szász rendek külön véleményt juttattak el az uralkodóhoz, azt kérve, hogy a szóban forgó múzeumot ne tekintsék országosnak, hanem magyar nemzeti intézetnek, és hogy a szász nemzetet múzeumi dolgokba ne elegyítsék.

20 A múzeumalapítási törekvések, az engedélyezés elmaradása ellenére sem mentek feledésbe. Ugyanis a közvélemény figyelmét mindegyre ráterelte erre a kérdésre egy-egy jelentős személyiség. NAGYAJTAI KOVÁCS Istvánra oda kell figyelnünk, mert Mikó Imre - Kemény József után - az ő véleményét kérte ki az erdélyi múzeum alapítása kérdéseiben. Nagyajtai Kovács István ugyanis jó ismerője volt gr. Kemény József nagy forrásgyűjteményének, s a grófnak arról a tervéről is tudomással bírt, hogy már 1837-ben hangoztatta: könyvtárát közcélra szánja. Nagyajtai Kovács István tudatosan időzítette füzetének megjelentetését az erdélyi országgyűlés idejére, valószínűleg gr. Kemény József tudtával, esetleg ösztönzésére; Nagyajtai Kovács István hatni szeretett volna a diétára. A múzeum szükségességét általános keretben tárja fel; a nemzetek gyorsan haladnak, de az erdélyiek inkább csak vesztegelnek. Tévednek azok, akik a nemzeti múzeum létesítését „luxus" nak tartják. Ahogy színházra szüksége van Kolozsvárnak, úgy kellenek más intézmények is, nevezetesen nemzeti múzeum. A múzeum sajátos feladata az lenne, hogy Erdély népei történetének megismerését előmozdítsa. Ennek érdekében oklevél-, kézirat-, könyv-, folyóirat-, hírlap- és képgyűjteményt kell létesíteni, de nem nélkülözhető az állattani, növény- és ásványtani gyűjtemény sem.

21 Igaz, hogy már három nagy könyvtára van Erdélynek: Nagyszebenben a BRUKENTHAL Sámuel, Gyulafehérváron a Batthyány Ignác, Marosvásárhelyen pedig a TELEKI Sámuel alapította könyvtár, de szakszerűség tekintetében a Kemény József gyűjteménye ezeket felülmúlja s az erdélyi múzeum alapját alkothatja. Nagyajtai Kovács István fejtegetése szerint Kolozsvár mint Erdély fővárosa, amennyiben ilyen múzeum központja is lesz, nemcsak kebelében lakók s tanulók számára nyújt majd a jelenleginél jobb mívelődési lehetőségeket, hanem az erdélyieknek is, hiszen „Kolozsvár e hazával, e haza Kolozsvárral számtalan utakon közlekedésben van. "

21 Végül kifejti, hogy a múzeum a történeti emlékeknek, forrásoknak biztos őrzője lesz, s a gyűjtemények nem jutnak majd olyan sorsra, mint a Benkő Józsefé és másoké, amelyek széthullottak, vagy egy részük „kivitetett Bécsbe." 20 Mikó Imre szózata 1856... i. m. 12. 21 NAGYAJTAI KOVÁCS István: Az erdélyi magyar Nemzeti Museum. Kolozsvár, 1842. 22 NAGYAJTAI KOVÁCS István: i. m. 19.