Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - EGYED ÁKOS: AZ Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulásának előzményei
sát albizottságra bízták, amelyet Mikó Imre gróf irányított. 17 Mikó Imre neve ettől kezdve már összefüggésbe került a létesítendő erdélyi múzeummal. A terv szerint a létesítendő országos múzeum neve legyen „Museum Ferdinandeum". Ennek céljaira megvásárolják a Bánffy-palotát, amelynek a hátsó udvarbeli szobáiban lesz a múzeum. A múzeum létesítésére 100.000 ezüst rénesforintot használhatnak fel. 18 Ebből kell megvásárolni a Bánffy-palotát, s fedezni a kiadásokat. A múzeum személyzete öt személyből áll majd: egy főmúzeumőr 1000 forintos, egy alőr 400, egy írnok 250, egy szolga 200 és egy második szolga 150 forintos fizetéssel. A pénztár kezeléséért 60, az ellenőrnek 40 forint évi jutalompénz jár. A fizetési alapot a megvásárlásra kerülő Bánffy-palota boltjainak bérleményeiből, a gróf ESZTERHÁZY László és gróf TELEKI József alapítványának kamataiból vélték megteremthetőnek. Az intézet felügyeletét kilenc személyből álló választmány látja el, amelyet a három erdélyi nemzet tagjaiból neveznek ki. Ez szakértők meghallgatásval kidolgozza a múzeum szerkezetét, a hasznáról kimerítő véleményt készít és azt a következő országgyűlésen benyújtja. A határozat szerint minden erdélyi nyomda termékeinek egy-egy példányát ingyen eljuttatja a múzeumnak. A színház és az országos terem terveinek ismertetése itt szükségtelen, de nem maradhat megemlítés nélkül az, hogy a három intézményre mintegy 250.000 forint összköltséget irányoztak elő s ebből 179.578 forintnyi összeget kirovás útján kellett volna összeszedni. Mivel országos múzeumra gondoltak, a három erdélyi rendi nemzet képviselőinek jóváhagyására lett volna szükség. Azonban ebben a kérdésben nem sikerült egyezségre jutni. A szász követek nevében Szebenszék követe SCHREIBEN Simon bejelentette: a múzeum alapítása gr. Kemény József és gr. Kemény ajánlatán alapult, s így nem országos, hanem nemzeti múzeumról van szó, s ennek költségeihez a szász nemzet nem fog hozzájárulni, és a felügyelő bizottságban sem vesz részt. 19 A szász követek állásfoglalása után a magyar és székely küldöttek többsége még erőteljesebben kiállt a múzeum létesítéséért, és többen újabb felajánlásokkal támogatták a már elfogadott törvényjavaslatot. Az Erdélyi Múzeum megalapításának iratait 1843. január 16-án terjesztették fel jóváhagyásra az uralkodónak; az előterjesztés első paragrafusában kimondotta: „a művelődés előmozdítása, a haza díszének emelése végett Kolozsvár szabad királyi városában országos múzeum felállíttatása határoztatik - és 17 KELEMEN Lajos: Törekvések egy erdélyi múzeum alapítására. = Erdélyi Múzeum. IV. (1909). 366. 18 Ebbe nem számítva bele a gr. Esterházy László által ajánlott 5000, illetve a gr. Teleki lózsef főkormányzó által megajánlott 3000 rénesforintot. 19 A kolozsvári nemzeti színház karbantartásához szükséges költségekhez sem járult hozzá a szász nemzet.
